Seite - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

464 képesség jellemzi e képeket. Midőn negyven évvel ezelőtt újra födték a templomot, a boltozaton átszivárgó esővíz bemocskolta a festményeket és a szükségesnek mutatkozott helyreállításnál nagyobb részökre kontárúl ráfestettek. Az ablakfülkékben levő vonzó női alakok érintetlenek maradtak, s ezeken jól fölismerhető a festés módja. Az új-kor már erős hatással volt a művész fölfogására; a színezés egyes részletei felső-olaszországi hatásra mutatnak, így különösen az, hogy a testszín élénkségét ügyesen iparkodik emelni a környezet mélyebb árnyékolása által, nemkülönben az is, hogy a művész tartózkodik a fő színek árnyékolásától; ezt bizonyítja továbbá néhány kerek arczú, szőke női fej, s azoknak finom metszésű orra és szája; más részt még látunk a képen hosszú, keskeny arczú és magas homlokú alakokat, melyek azt bizonyítják, hogy a művész közelebb állott az éjszaki művészethez. Ámbár e képek festési módja szabadabb, s nem fél a mélyebb árnyékoktól, mégis oly sok bennök a csúcsíves művészethez hasonló feszesség és naivság, a mi alól a XVI. századbeli olasz már régen fölszabadult, hogy a festményeket csakis éjszaki művész festhette, a kinek szelleme még a régi festési mód hatása alatt állott ; de egyet-mást elsajátított a renaissance művé- szettől. E korszakból fönmaradt olajfestményeket, a krainburgi templom két szárnyas oltárát, nem régen a bécsi cs. és kir. képtár szerezte meg. A kis művészetek körébe. tartozó tárgyak ritkák és jelentéktelenek ; a mit a törökök nem pusztítottak el, azt utóbb megolvasztották, elhanya- golták, vagy pedig külföldieknek eladták. Kevés van, a mi említésre méltó: néhány város pecsétje, így a laibachi Rudolfinumé, Krainburgban két szép kehely, néhány szentségtartó, a „De civitate Dcitt kéziratának, 1437 körűi egy freudenthali szerzetes által festett minium-képei a laibachi lyceumi könyvtárban, egy missalét és „B. Gregorii Moralium" czímű könyv máso- latát díszítő minium-képek a krainburgi plébánia levéltárában. A renaissance és az új-kor. A kora renaissance idejében Krajnában több épület készült, melyeket azonban a századok folyamán oly teljesen átalakítottak, hogy eredeti alak- jukat alig lehet fölismerni. Legelőször a XVI. végén és XVII. század elején találkozunk határozottan renaissance művészettel az építésben, s pedig leginkább kastélyokon és megújított régi várakon. A XVI. század végéig az új művészet formáit az épület középkori elrendezéséhez és fölépítéséhez