Seite - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

466 alkalmazták úgy, hogy itt egymástól egészen elütő két építési rendszer összekeveréséből új, sajátos jellemű formák keletkeztek. A törökök betöré- seinek idejében Krajnában ritka volt a síkságon épült kastély, s ha volt, azt jól meg kellett erősíteni az ellenség váratlan betörései ellen. Mikor a törökök többé nem fenyegették a tartományt, a nemesség csak akkor kezdte a régi várakat, hatalmas őseinek e történeti emlékeit elhagyni és nagyobb kényelem kedveért a síkságon épített új kastélyokkal fölcserélni. A régibb kastélyok ennélfogva tulajdonkép tovább fejlesztései a középkori váraknak. A tornyok, az árkok és az erődítvények lényeges részei az elren- dezésnek. Az épületek ritkán egyöntetűek, elrendezésükön sokkal inkább észrevehető a telek fölszínének egyenlőtlensége és keletkezésök különböző ideje. Krajnának számos kastélya tartozik e csoportba. így példáúl Auersperg (1570) és Kaltenbrunn. Az utóbbit Kisl Vitály és Weilheimer János építő- mester 1525-ben építék és szigorúan a század izlésc szerint rendezék be. Ámbár síkságon áll, mindazáltal egyszersmind vár is, s jól meg van erősítve valamely török horda netaláni betörése ellen. Déli oldalát folyó szegélyezi, többi oldalait pedig vízárkok védelmezik. Az éjszaki oldalról kiszökő két torony lehetővé tette a hathatós védekezést. A XVII. századbeli épületeknek már szabályos udvaraik és szárnyaik vannak. Az alaprajz többnyire négyszögű, a sarkokon egy-egy kiszökő torony van. Több kastélynak e tornyaiban csigalépcsők vannak, melyek a szobákat összekötő folyosókra vezetnek. Gyakran boltíves oszlopcsarnokok emelik e kastélyok hatását, a nélkül azonban, hogy az olasz udvarok szép- ségével vetekedhetnének. A homlokzatra rendszerint nem sok gondot fordítanak, legfölebb hogy a kapukat, az erkélyeket állítják elő díszesebben, ezeken kivűl pedig még a lépcsőcsarnok nagyobbszerű elrendezésén és a díszítményeken mutatkozik az építés művészete. Valvasor idejében kétségtelenül Ainöd volt úgy építészetileg, mint berendezés tekintetében a tartomány legszebb kastélya. Gallenberg György Zsigmond gróf krajnai kormányzó építé a XVII. században. A vár nagy négyszög, udvarát magas és nyitott oszlopfolyosó futja körűi. Földszintjén volt a nyár melegében üdülést nyújtó „sala terrena", melynek fehér stucco- díszítményű mennyezetén három nagy csillár függött; padozata fehér és fekete sávos volt; középütt fekete márvány kandalló állott, jobbra és balra egy-egy delphin, balra átellenben egy kőből faragott szárnyas ló; mind ez állatok vizet hányva frissítették a levegőt. Ehhez járúltak a kő válúkkal