Seite - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

472 közt az első téglaépítmény. Most több újonnan építendő templom terve van készen, s pedig Schmidt lovag cs. és kir. főépítészed tanácsos Gottschce számára román, Veldes számára csúcsíves, Mikovitz gráczi építész Brezje számára olasz renaissance művészetű templom tervét készíté. A világi épületeknél sem követik már a kaszárnyaszerű, dísz nélküli építés módját, hanem az olasz renaissance tetszetősebb formáiból válogatnak. Az izlés e tisztúlását leginkább a bécsi építészeti iskola jótékony hatása idézte elő. Ezt bizonyítják az újabb időben emelt épületek, melyeket a régiektől kedvezően különböztetnek meg az emeletek szép arányai, az egymás melletti és egymás fölötti részek gazdag és szerves tagoltsága, a hatalmasan kiszökő párkányzatok, erkélyek és ablakszegélyek, a sík mezők helyes beosztása és az ezekkel összhangban levő építészeti tagok, melyek mind kiművelt szép- érzékről tanúskodnak. Ezen építés példáiúl említhetők: az 1871-től 1873-ig épült főreáliskola, az Európa-szálló és az új múzeum. Az utóbbinak középső részén hatalmas alapzaton egy jóniai oszlopsor áll, mely egyszersmind az emeletet jelöli. Belsejének legdíszesebb részei az előcsarnok és a lépcsőház; V a boltozatokat Subic János és György fivérek jó izlésű festményei díszítik. Nemes arányainál fogva figyelemre méltó dr. Munda új háza az Emona- strassén. A Garibaldi-féle egyemeletes palota Laibachnak egyik legszebb lakóháza; a külseje igen egyszerű, csakis az emelet hatalmas arányai adják meg neki a palota jellegét. Veldest, Felső-Krajna e gyönyörű fürdőhelyét évről évre többen látogatják és választják nyaraló helyűi. S így újabb meg újabb szállók, udvarházak és nyaralók épülnek a Veldesi tó környékén. Ott állanak a Windischgrätz, Pongrácz, Muhr, továbbá Skalé, Sovan, Grumnig-Mosché-féle villák és mások. Az új építmények bizonyítják, hogy minden felé élénk az érdeklődés az építészet iránt. A festészetet Krajnában a XV. században gondosan ápolták; a csúcsíves templomok legnagyobb részét festmények díszítették, félreeső, kis templo- mokban még most is megvannak legalább töredékei a régi festményeknek. Az e korbeli festők neveit nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy az olyan festmények, melyek helyi eseményeket ábrázolnak, hazai mesterek művei. A XVI. században, a reformáczió idejében, oly körülmények talál- koztak össze, melyek a művészet iránti érdeklődésnek nem kedveztek, sőt ellenkezőleg károsak voltak a művészetre nézve. A reformáczió befejezése után újból megkezdődött a tevékenység a művészet terén. Chrön püspök a hazai művészetnek hatalmas pártfogója volt; különösen nagy gondot