Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

474 felében több fafaragó tűnik föl, kik művészetükben nagy járatosságra tettek szert, a mit műveik bizonyítanak. Urasági kastélyokban és egyéb falusi birtokokon gyakoriak a sok fiókos szekrények, melyeket berakott művű bokréták, pávák, papagájok, stb. díszítenek. Maradtak fenn továbbá mozaik- szerűen berakott díszű asztalok domború faragású virágokkal, levelekkel, czímerekkel, állatokkal díszített számos kelengyés láda vitetett újabb időben Párisba. Az ilyen ládák különösen Veldes és Eisnern környékén, a Pöllandi völgyben és Zirknitzben voltak gyakoriak. Ismeretes fafaragók voltak : Loitschból Peternel János, Martinsbachból Jelersií Máté és Mikse Hansche Zirknitzből. — E korból való kőfaragványok ritkák. A laibachi Szent-Péter- templom szószékén levő kőfaragványok a XVII. századbeli legszebb szobrá- szati művek közé tartoznak. Bronzból öntött szobrokban Krajna igen szegény. Az egyetlen emlék, mely Valvasor fáradhatatlan, sokoldalú tevékenységének tanúja, a Mária-szobor Laibachban a Szent-Jakab-téren. A magas oszlopon álló szobrot Valvasor terve szerint Weisskirchner Farkas salzburgi szobrász mintázta és Shlags Kristóf laibachi harangöntő öntötte 1680-ban. A XVIII. századdal a festészet és a szobrászat állapota megváltozott; új mesterek tűntek föl, kik a művészetet magasabb színvonalra emelték, az ízlést javították és tartós haladást idéztek elő. Nemcsak az építészet, hanem a festészet és a szobrászat terén is ez a legtermékenyebb idő. A laibachi új székesegyházat 1704-ben Qualeus (Quaglia) Gyula freskó- festményekkel díszítette, de, sajnos, nem oly sikerrel, hogy a festmények az építészeti alapeszmét és az épület belsejének hatását emelnék. A boltozat díszítésén az a törekvés látszik, mintha a mennyezet síkját mivoltától eltérőleg akarták volna alakítani, t. i. az alakokat álló vagy szabadon lebegő helyzetben festették, hogy építészeti látszat által a valódi szerkezetet a néző szemei elől teljesen elrejtsék, vagyis a mennyezetet mintegy eltűntessék. Egyébként nem lehet bámúlnunk a művész alakító képességét és technikai járatosságát. Quagliának legjobb állapotban levő freskóképei azok, melyek a herczegérseki papnevelő-intézet könyvtárát díszítik. Quaglia hatása a későbbi hazai mesterekre egészen nyilvánvaló. A XVIII. századbeli freskófestők sorából különösen kiválik Tomsiő F. Skarucina (1778) és Groblje (1761) fiókegyházakat díszítő freskói fölül- múlják Krajna többi ilynemű festményeit. E századnak másik freskófestője Jelovsek F. A steini, a mitterdorfi és Nassenfuss mellett a trauerbergi plébániatemplomok festményei tanúskodnak a mester nagy tehetségéről.