Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

476 vacsorát, a másik Szent-Katalint ábrázolja. — Herlein András a laibachi rajziskola alapítója, különösen mint arczképfestö tűnt ki, Krajna kastélyaiban gyakoriak az általa festett arczképek. Ismeretes volt még e korban Potoínik, a siketnéma festő; az ő képei is gyakoriak Krajnában. A laibachi kongresszus alatt (1821) I. Sándor császár magánkápolnája számára oltárképet festetett PotoCnik által. De valamennyi idegen művészt, kiktől említésre méltó művek maradtak fönn, fölülmúlja a kremsi Schmidt. Hatása a krajnai festők festési módjára korszakot alkotó volt. A michelstätti templomban a mesternek két oltárképe van. A vallásos festészet körébe tartozó szebb képek nin- csenek Krajnában. A tájfestést és a köznapi élet ábrázolását ez időszakban nem igen művelték. A hazai festők legtöbbje templomok díszítésével volt elfoglalva. Nemcsak a templomokban, hanem a nemesi kastélyokban is vannak figyelemre méltó művészeti alkotások. így példáúl Auersperg Farkas Engel- bert gróf palotájának erkélyes termét Quaglia díszítette freskóképekkel ; Strobelhof Zsigmond lovag a nevéről nevezett ősi kastélyban több éven át adott munkát Almanak németalföldi festőnek A festők neveit csak a legritkább esetben sikerűi megtudnunk. A festők megrendelés szerint művé- szetük minden faját gyakorolták. így a kastélyok nagy falain mindent együtt találunk : történeti képet, képmást, tájképet, csendéletet, vadászati jelenetet és egyebet. A Stein melletti Kreuz kastély billardszobájában az egyik falon a sziszeki csata ábrázoltatik, az átelleni falon levő kép: „A krajnai rendek hódolata VI. Károly előtt" ; azonkivűl látunk e teremben több mythosi csoportot, a négy évszakot, virágvázákat és tájképeket. A festő maga is ismeretes, Mayer Józsefnek hívták (1731). E festményeket legutóbb Kozelj M. törekvő hazai festő kijavította. Meg kell még emlékeznünk a képírás egy fajáról, melyet Krajnában a XVIII. században szép sikerrel műveltek, ez a pergamentra való minium- festés. A fönmaradtak közt legszebb e fajtájú munka a Dismas-szövetkezet anyakönyve. E szövetkezetnek csakis nemesek és más kiváló társadalmi állású egyének lehettek tagjai. Minden tag kötelezve volt a fölvétel után nevét a közös emlékkönyvbe beírni és czímerét vagy más jelképét bele rajzoltatni. E jelképek és allegoriai ábrázolások, melyek a tagok által válasz- tott jelmondatokra vonatkoznak, több minium-festő művei. Van köztük egy Mawitz, egy Wiser, egy Hübner és egy Höger F. Antal nevű jezsuita. A legtöbb képet azonban Grahover Simon Farkas festette. Egyik-másik