Seite - 482 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

482 Krajnában a föld kihasználására annyiféle módot nyújtanak, mint Ausztriának csak kevés tartományában. Száz négyzetmyriaméternyi, aránylag tehát csekély területén, melynek 87.71 százaléka termő föld, együtt találjuk a mezei gazdálkodásnak legkülönbözőbb módjait s azoknak fokozatait, a henye- fenyő régióinak alpesi legelőjétől kezdve a tartomány délnyugati részeiben terülő havatlan völgyekben űzött szőlőmívelésig, a hol az örökké zöld babérfa már a verőfényes Görz grófság szomszédságát sejteti. A tartomány a talajalakúlás, az éghajlat s a lakosság gazdálkodási módjai szerint Felső-, Alsó- és Közép-Krajnára oszlik. Felső-Krajna hegyeivel és völgyeivel az Alpes-vidékhez tartozik; a halmos Alsó-Krajna legnagyobb részében az Alpesek keleti előrészéhez sorakozik ; Közép-Krajnának ellenben karsztszerű földje van s bár nagyobbára még az erdős Karszthoz sorozható : mennél tovább hatolunk dél felé, annál inkább fölveszi a bora-viharokról és nyári aszályokról ismeretes voltaképi Karszt jellegét. Felső-Krajna éghajlata, e tartományrész fekvésével egyezőleg, alpesi természetű, de erős helyi változatosságú, mely azonban egészében véve a földmívelésre nem kedvezőtlen. Alsó-Krajnának a rövid tél s a meleg ősz jobbára szőlőnek való égaljat biztosít, csakhogy a nedves tavasz fölötte káros hatású Felső-Krajnára, havasi völgyeinek kivételével, nemkülönben Alsó-Krajnára különös jelentősége van a meleg ősznek, mely lehetővé teszi, hogy a gazda utóveteményt is termeszthessen. A Karszt, — s ehhez tartozik Közép-Krajnának nagyobb része s még Alsó-Krajnának is egy ezzel szom- szédos kis vidéke, — jobbára a nap-éjegyenkori esőzések régiójába esik. Nyara hosszú, tele rövid és enyhe, tavasza esős, az ősz pedig soká tart. Ez éghajlati jelenségek miatt a Karszton gazdálkodónak el kell készülve lennie a nyári aszályra, valamint a csaknem egész éven át tartó bora- viharokra s gazdaságát ezekhez képest kell berendeznie. Krajnában nincsenek nagy birtokok, melyek a gazdaságban példát szolgáltatnának. A föld és talaj szakadozottsága is nagy akadálya a mező- gazdasági fejlődésnek; hisz a tartomány egyes részeiben, példáúl Felső- Krajnában egészen apró paraszt-birtokok nem ritkán 20, sőt még több szanaszétszórt darabkákból állanak. A mi e paraszt-birtokok nagyságát illeti, Felső-Krajnában egy telekre (Hube) átlag 18—20 hektárt számítanak, de melynek több, mint a fele erdő. Közép-Krajnában egy-egy ily telekre átlag úgy 28 hektár esik ugyan, de ennek legfölebb három ötödét mívelik gazda- ságilag, szántóföld pedig alig van három hektárnyi benne. Alsó-Krajnában