Seite - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

484 A gazda Felső-Krajnában igen nagy gazdasági fölszerelést tart, hasonlag Közép-Krajnában is, hol ezek a tárgyak rendesen szilárd anyagból készülnek. Szerényebb gazdasági fölszereléssel éri be az alsó-krajnai paraszt, kivált pedig a mezőgazdasági készlete igen fogyatékos. Azonban az erre hivatott tényezők erőfeszítései folytán a gazdasági fölszerelés mindenfelé gyarapodik és javul ; a kisgazdaságok számára való gépek mindinkább terjednek, kivált a szecskavágók, cséplőgépek és rosták. A tartomány termőföldjének 14.42 százaléka szántóföld. Az ilyen földek mívelési módja Felső-Krajnában csaknem minden helységben más-más. Olyan községekben, melyekben legelő, nevezetesen alpesi legelő elegendő mennyiségben van, a csekélyebb számú és terjedelmű, de igen jól trágyázott szántóföldeken csaknem állandóan gabnát termesztenek. Felső- és Alsó-Krajna legtöbb vidékén, de részben Közép-Krajnában is kétszer takarnak termést minden évben, mivel az aratás után azonnal fölszántott tarlóba hajdinát vagy őszi répát vetnek. Ez a gazdálkodás sokban különbözik az éjszakra fekvő vidékeken divatozótól, különösen a munkabeosztás és gazdasági épít- kezés tekintetében. Minthogy a learatott gabonát az utóvetemény kedveért azonnal el kell a mezőről szállítani, szárítása is egyebütt történik. E czélra szolgál a „Harfeu nevű gabonaszárító, az úgy nevezett „kozolec" vagy „stoktt. Ez a szárító sorba állított 5—6 méter magas, néha kőből épült, de rendesen fa-oszlopokból áll, melyeket kereszt-léczek kötnek össze, mintegy félméter magasságú emeleteket képezvén. Az egész egy keskeny tetővel van födve. Néha két ilyen „Harfeu-t is állítanak egymással párvonalosan s azokat keresztgerendákkal kötik egybe. A „ Harfe" -k vagy a szántóföldek szélén, vagy az udvarhoz legközelebb fekvő gyümölcsösben állanak, de néha magában az udvarban is. Ezek a lóhere és széna szárítására is szolgálnak s késő őszszel a sarjúkaszálásnál, de kivált a hajdinánál igen hasznosak. A „Harfeu-k oszlopközeit ablakoknak hívják s Felső-Krajnában van 20, sőt több ily ablakú szárító is. Alsó- és Közép-Krajna felé mindinkább a rövid, közös tetővel födött kettős szárító válik szokásossá. Ennek a padlása egyúttal csűr gyanánt is szolgál, míg alsó részét szerszámkamrának hasz- nálják. Közép-Krajnának azon részeiben, melyeknek földje a felső-krajnaihoz hasonlít, a gazdálkodási mód is meglehetősen hasonló ezéhez. De mennél inkább behatolunk a tulajdonképi Karsztvidékbe, annál nagyobb eltérésekre akadunk. S ez áll a Wippach- és Reka-völgyekre nézve is. A közép-krajnai gazda igyekezete oda irányúi, hogy mennél több kukoriczát termeszthessen.