Seite - 485 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

485 Termésszárító „Harfe" Felső-Krajnában (Veldes). Ezt vetnek ugyanazon földbe sokszor évekig. A Wippach-völgyben még burgonyát, s a hol és a mikor lehet, tarlórépát is. A Poik folyónak meg- lehetős magasan fekvő síkján a nagy takarmány- termés figyelemre méltó. A takarmányt (jobbára szénát) Triesztbe adják el. Általában véve e vidéken szabályszerű vetés- forgóról szó is alig lehet. A talaj megmunkálása Felső- és Közép-Krajnában gondos, különösen a Wippach völgye válik ki e tekintetben. Rendesen a keskeny táblákat szeretik, melyek néhol a fölötte sekély termőréteg miatt gyakran alig egy méter szélesek. Minden tekintetben sajátszerű a laibachi zsombékos terület megmunkálása, mely ma már csaknem egészen eke alá van véve s birtokosai szorgalmasan mívelik. Krajna legfőbb mezei terményei a búza, tengeri, zab, hajdina, bab, burgonya és tarló-répa. Kisebb mennyiségben termesztik a rozsot, árpát, kölest, mohart, czirokot, borsót, lencsét és takarmányrépát. A kereskedelmi növények közül csak a lent termesztik az egész tartományban s a kendert Alsó-Krajnában. A bab és köles kivételével valamennyi mezei termény