Seite - 494 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2

494 az erdők kiirtása folytán szenvedett, s melyet hasonló pusztítás Alsó-Kraj- nában okozhatna. Krajna erdőségei 442.309 hektárnyi területet borítanak, vagyis az egész területnek 44.4 százalékát. Ebből 4 százalék az állami erdőkre, 25 százalék a nagy birtokokra, 20 százalék a községi és szövetkezeti erdőkre, 51 százalék pedig a kis birtokosságra esik. 50.878.3! hektár hitbizományi birtokok tartozéka, 2.489.81 hektár pedig egyházi intézetek és testületek tulajdona. A mi a fanemek megoszlását illeti, a lombos erdők tetemesen (mintegy három ötödrészszel) felülmúlják a fenyveseket. A lombos fák között első a bükk, továbbá a cser, a csoportos és kocsános tölgyfajok, meg a szelíd gesztenye. Szórványosan s néha kisebb terjedelmű tiszta állabokban is elő- fordúl még a gyertyán, a komlós vénicz, az éger, kőris, szil, juhar, hárs, rezgő és fekete nyár, kecskefűz, nyír, vörös berekenye és egyebek. A fenyűfélék közt a lúcz-, jegenye-, erdei és vörösfenyű az uralkodó. Elegyesen az ápolt erdőkben, vagy kisebb területeken tömegesen is előfordúl még a henye-, sima- és a feketefenyű, egyes példányokban a tiszafa is. A bükk foglalja el az első helyet úgy a tiszta, mint az erdei- és lúczfenyűvel elegyes állabokban. A bükk Krajnában mindenütt fölhatol az erdőtenyészet legmagasabb határáig. A tölgyféléket terjedelmes tiszta állományokban csak Alsó-Krajna mélyebb fekvésű erdőterületein, foltonkint pedig az alacsonyabb vidékek síkságain és halmain találjuk. A szelíd gesztenye Alsó-Krajnában meglehetősen el van terjedve; különösen a Gorjanc-hcgység keleti lejtőjén terjedelmes tiszta szálerdőket alkot. A szőlőhegyeken gondosan ápolt sarj- erdőkben mindenütt föltalálható. A fenyűfélék között a lúcz- és jegenyefenyű egyenlő arányban fordúlnak elő; csakhogy, míg amaz Felső-Krajna maga- sabb fekvésű hegyein uralkodik, emez Közép- és Alsó-Krajnában kivált a középhegység mélyebb részeiben kerekedik határozottan felyűl, a zordabb fekvésű helyeket a bükknek engedve át. Erdeifenyűvel főképen a Száva mellékének áradmányos és diluvialis talaján találkozunk, de más fenyű- fajokkal elegyesen a halmos vidéken is. A vörös-fenyű Felső-Krajnában honos. Itt a tenger fölötti 3.000—6.000 láb közötti magasságban leginkább lúcz- fenyűvel elegyedik; tiszta állabokban a tenger színtjétől számított 5.000 láb magasságon alúl a Száva wurzeni völgyének éjszaki lejtőin található. Közép-Krajnában csak Idria környékén, Alsó-Krajnában pedig a Kumbergen fordúl elő.