Seite - 499 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2
Bild der Seite - 499 -
Text der Seite - 499 -
499
Idria, Krajnának második legnagyobb városa, 5.000 lakossal, az Idrica
patak völgyében; méltán viseli a bányaváros nevet, minthogy lakosainak
85 százaléka egyenesen a bányászattal keresi kenyerét s így egész gazdasági
és társadalmi élete szoros kapcsolatban van a bányászattal. Gazdag kéneső-
telepének első fölfedezése 1497-re esik, midőn egy kádár az éjszaki lejtőn
egy forrásban tiszta kénesőt talált. Nem sokára erre egy társaság alakúit,
mely már 1500-ban megkezdte a kutatást a déli lejtőn, hol a ma is
mívelt Antoni-tárnát nyitotta. Ez időtájt kezdték meg az első akna ásását,
és, miután a bányabirtokot egy bányásztársaságnak eladták, 1508 június
2 2-ikén (Acház napján) találták az első gazdag ércztelepet. Az aknát
Achazi-aknának keresztelték s csak 1837-ben hagytak föl vele. A szerencsés
lelet emlékeűl Szent-Achatiust ma is a bánya pátrőnusának tisztelik s napját
június 22-ikén minden évben megünnepelik.
Miksa császár 1509-ben saját költségén nyittatott Idriában egy bányát,
és, a mint a bányatársasági birtok hova-tovább hanyatlott, a kincstár
1575-ben alkudozni kezdett a birtokosokkal, s 1579-ben meg is lett az
egyesség, úgy hogy 1580 óta az egész idriai bányászatot a kincstár nevében
vezették, a bánya a mai napig, az állam birtokában maradt és megszakítás
nélkül mívelve, mindenkor dús jövedelmet hajtott. Csak a franczia háború
idejében, 1797 és 1798-ban, azután rövid időre 1805-ben, és végre 1809-től
1813-ig volt az idriai bánya a francziák birtokában.
Idria is, mint minden régi bánya, sok viszontagságon esett át. így
1509-ben a velenczeiek erőszakkal elfoglalták; ezeket azonban a császári
seregek már a következő évben elkergették. A bányászok ilyen további
támadások meggátlására (1520-tól 1531-ig) „Gewerkenegg" várát építették,
mely ma is hivatalos épületül szolgál. 1525-ben egy nagy hegycsuszamlás
következtében az Idrica folyása annyira megakadt, hogy egész Idriát
elöntötte a víz s a bányákat nagy veszedelem fenyegette. 1832-ben egy
nagy elővájat beomlása, s 1846-ban egy bányaégés sok bányász halálát
okozta. Ez utóbbi szerencsétlenség emlékét egy öntöttvas-obeliszk őrzi az
idriai temetőben. 1837-ben tetemes víz tört be a bányába, melyet egy nagy
gőzgéppel szivattyúztak ki. A bányászat ez ideig egyedül a Nikova és Idrica
közt fekvő Vogelberg alatt munkálkodott s csak az újabb időben nyomúl át
az Idrica alatt a keletre fekvő Lyubeí-völgybe ; így épen nem nagy területet
foglal el, s mindamellett 380 év óta mégis szakadatlanúl tetemes mennyiségű
kénesőt adott, a mi legjobban bizonyítja az éreztelep gazdagságát.
63*
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Karinthia és Krajna (Krajna), Band 8/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Karinthia és Krajna (Krajna)
- Band
- 8/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.17 x 21.97 cm
- Seiten
- 274
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch