Seite - 22 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

22 irányt vesz, de csakhamar a Sáros és Szepes megyék határán emelkedő Branyiszkó hegység főgerinczére kanyarodik föl; erről megint alacsony dombokra száll alá, melyek Szepesben Gánócz és Hozelecz környékén egészen lelapulnak. Ugyanott a Keleti és Fekete tengerek közötti európai nagy vízválasztó 686.6 méterre száll alá, legalantabbi helyén Szepes-Szombat és Hozelecz között csak nagyon szelíden domborodó sík választja el a Poprádot a Tisza vízkörnyékétől; Hozelecznél a vízválasztó csak 43 méterrel magasabb, mint a Poprád víztükre Szepes-Szombatnál ; ámde a Tisza víz- környékéhez tartozó Hernád a Poprádnál 132 méterrel mélyebb völgyben foly. Az említett horpadáson túl nyugat felé a vízválasztó magasabb föld- hullámokon át a kis, de földtani tekintetben nevezetes Vikartóczi hegységre vonúl fel, mely a Királyhegy csoportja előtt domborodik, Vikartócz falunál hirtelen délkeletre fordúl s azt a kis hegyhátat követi, mely a Királyhegyből kiágazván, éjszaknyugatra vonúl s ekként a Poprád és Tisza vízkörnyékeit a Vágtól választja el, mely a Duna mellékvize. Vernár és Telgárt helységek között a vízválasztó a Királyhegyről délkeleti irányban vonulván, a Tresz- nyik hegyre kerúl s a Tisza vidékéhez tartozó Gölnicz, Sajó és Hernád folyókat a Garamtól választja el, mely a Dunához tartozik. A Vöröskőnek nevezett helyről megint éjszaknyugatra fordúl s a Murányi hegycsoportra emelkedik, melynek éjszaki párkányán nyugat felé vonúlván, a Fabova hegységet éri el; a Kicsera, Vepor és Homolka hegyeken át Gömör és Zólyom megyék határán Szihláig, onnan a Djel és Zlatno hegyeken át tovább délnek vonúl s ekkép a Sajóba ömlő Murány vizét és Rimát a Garamtól és Ipolytól választja el, a melyek a Dunába szakadnak. A Zlatno hegytől a vízválasztó Rimaszombat vidékéig délkeleti irányban vonúl tovább, azután délnek, s a Medves hegységen át délnyugatnak tart, így elérvén a Cserhát fővonúlatát, Szécsénke és Vadalmás helységeken át a Vácz mellett emelkedő Naszálig követi délnyugati irányát; itt már nagyon közel van a Dunához, de azután délkeletre fordúl s a Duna és Tisza közén való földhát alig észrevehető gerinczének kanyargós vonalát követi. A másik oldalon a vízválasztó Obrucsno felől éjszakra vonúl s azután a Galiczia és Magyarország határán emelkedő hegylánczolatnak főgerinczét követi éjszaki, keleti és délkeleti irányban. Máramaros délkeleti sarkán a Csarkano és Priszlop hegyeken át délnek tartván, a Vissót az Aranyos- Beszterczétől, a Galacz és Ünőkő hegyeken át délkeletre s a Lopatna hegyig keletre vonúlván, a Nagy-Szamost az Aranyos-Beszterczétől választja el;