Seite - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

24 Az ekként körűihatárolt terület, vagyis a Tisza vízkörnyéke, mintegy 153-000 • kilométert foglal el, hozzája tartozik az ország hegyes vidékei- nek nagy s az Alföldnek legnagyobb része. Az évi csapadék mennyisége az Alföldön nagyon változik, száraz években 40 centimétert is alig tesz, nedves években pedig a 80 centimétert is meghaladja; a hegyes vidékeken általában 70 és 200 centiméter között változik az évi csapadék. Sem magát a Tiszát, sem mellékfolyóit örök hómezők és jegesek nem táplálják, tómedencze sincs, mely vízjárásuk szabályozására szolgálna. A Tiszának és máramarosi mellékfolyóinak felső szakaszában számos vízfogó van a tutajozás előmozdítására. A Tisza az ország határszélén, a máramarosi havasok legmagasabb csoportjainak ölében ered, a Fekete- és Fejér- Tisza egyesüléséből. Amaz a hosszabbik ág, a Szvidovecz havas éjszaki s a Ploszka havas déli oldalán elnyúló völgyben támad, mely kelet felé nyílik. A völgy éjszaki oldaláról kilencz, déli oldaláról két zuhogó patak siet a közös meder felé; köztük leg- hosszabb az, mely Körösmező helységtől több mint 20 kilométer nyugatra, az 1.203 méter magas Okola havas keleti oldalán ered; forrása egy odvas fatörzsből bugyog ki, mely körűi asztalok és lóczák vannak. Onnan a kis csermely halk csevegéssel tör magának útat a sziklák és fatörzsek között, félreeső, vadregényes bölcsőjét jobbára már letarolt hegyek szegélyezik. Útjában mindinkább növekedve, délre "fordúl s belép azon völgytágúlatba, melyben az éjszakkeletről a Jabloniczai hágóról lesiető Lazescsina patak egyesül vele, s hol Körösmező házai vannak elszórva. Ott a Fekete-Tisza már jókora folyócska, s a délre nyíló kanyargós völgyben gyorsan halad tovább. Nyugati oldalán a Szvidovecz havasból kiágazó, 1.883 méter magas Blisznicza, keleti oldalán a Hoverlához csatlakozó, 2.022 méter magas körös- mezei Pietrosz nyúlványai emelkednek, melyek hol erdősek, hol sziklásak s a völgyet összeszorítják. Csak egy-két apró falu talál benne helyet, mint Borkút, hol hat vasas savanyúvíz-forrás és egy kis fürdő van, meg Bilin. Az utóbbi falu után csakhamar Újfalucska telep (Novoszelicza) következik, melynél a két Tisza egyesül. A Fejér-Tisza szintén számos hegyi zuhogó, nevezetesen a Balczatul és Sztochovecz patakok egyesüléséből támad, délkeleti forráspataka a Sztog hegy éjszaki oldalán ered. Az egyesűit zuhogók völgyében Luhi falucska van, a hol egy kis fürdőt találunk. Az éjszakról jövő Hoverla patakkal egyesül- vén, a Fejér-Tisza Bogdánig délnyugatra kanyarodik, ott éjszakról a Sztiault,