Seite - 27 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

27 a Szamos a legnagyobb ; ez éjszaki Erdélynek majdnem összes vizeit medrébe gyűjti ; felső ágai közül a Nagy-Szamos az Ünőkő és Vervu-Omuluj aljában, a Kis-Szamos pedig Erdély ellenkező oldalán, a Bihar hegység keleti völgyeiben ered, a két ág Deésnél egyesül, onnan a bővizű folyó éjszaknyugatra, majd délnyugatra kanyarodik, Zsibónál hirtelen éjszakra fordúl, Erdőszádánál kiér a hegyes vidékből s azután Szatmár-Németi városon túlig inkább nyugati, majd éjszaknyugati irányban kanyarodik A Bodrog beömlése a Tiszába Tokajnál. tovább. Legnagyobb mellékvizei jobbról a Lápos, balról a Kraszna. Torkola- tánál a Szamos nagyobb, mint maga a Tisza, melyet itt éjszaki irányba terel. A Tiszának fő forráspatakai 1.200—1.400 méter magasságban fakad- nak s erős lejtésű harántvölgyekben sietnek lefelé; a fővölgynek is nagy az esése, s az egyesűit folyó a hegyek közül egyenesen a síkságra jut. A Fekete-Tisza víztükrének tengerfölötti magassága Körösmezőnél 582 méter, a Fejér-Tisza torkolatánál pedig 365 méter, M.-Szigetnél 274 méter, Tisza-Újlaknál 114 méter. Folyásának hossza Körösmezőtől Tisza-Újlakig