Seite - 28 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

28 l8o kilométer; a folyó esése ezen szakaszban 468 métert tesz, tehát egy kilométerre 2.6 méter esés jut. Vásáros-Naménytól kezdve a Tisza az erősebb Szamos irányát követve, éjszaknyugatnak tart, ekkép megkerüli a Nyírség homokhátát; Csapnál éri el az Alföldön a legéjszakibb pontját, onnan kezdve Tokajon alúlig dél- nyugati irányban hömpölyög tovább. Esése Tisza-Újlaktól kezdve nagyon megcsökken, bal partja az említett homokhát mentében ugyan még több- nyire magas, de jobb partja már mindenütt alacsony, s az árvizek néha Beregmegye déli vidékeit és a Bodrogközt majdnem egészen elárasztották. Tokajnál a Borzsa, Latorcza, Ung, Laborcz, Ondova és Tapoly egyesülé- séből támadó Bodrog szakad a Tiszába; eme folyók közül legnagyobb a Beregmegyét hasító Latorcza, mely Munkácsnál ér a síkságra s több ágra szakadván, a Borzsát veszi föl, mely folyó az előtt úgy a Latorczával, mint a Tiszával közlekedett ; ma Várinál szakad a Tiszába. Csapnál a Latorcza is nagyon közeledik a Tiszához, de azután eltávozik tőle, éjszaknyugatra kanyarodván, s elsőben az Unggal, majd az Ondovával és Tapolylyal is egyesül. A mélyen fekvő lapályon, mely a Tisza és Latorcza között terűi, még más vízerek is vannak; a Vérke, Szernye, Csaroda, stb., melyek majd- nem minden esés nélkül csavarognak ide-oda, és kisebb nagyobb mocsárokat képeznek. Mikor a fő folyók megáradtak, s fokaik, morotváik és holtágaik mind megtelnek, akkor az egész nagy síkot tenger borítja el. A Latorcza, Ung, Laborcz és mellékvizeik tömérdek sok hordalékot szállítanak felső völgyeikből a lapályra, melyen a szilaj hegyi vizek legott meglassúdnak ; a Bodrog esése nagyon csekély, vize lomhán hömpölyög tovább, mert épen Tokajnál könyöklik ki az Alföldre a trachit hegység hatalmas sarok- bástyája, a tokaji Nagyhegy, mely a folyó jobb oldalát szegélyezi, s a balparton is épen ott van egy magaslat, mely a folyó medrét összeszorítja. A Tisza középső szakaszában Huszttól Tokajig az ártér leginkább a jobb oldalon terűi el, a bal oldalon ellenben csak a Szamos, Kraszna és Túr kiöntései veszélyeztetik a lapályokat. A Tisza medrének fenekét a felső szakaszban kavics és durva homok, a középső és alsó szakaszban finom homok és iszap képezi; Tokajon alúl kavicsot már alig találunk benne. A meder partjai már Tisza-Ujlaktól kezdve nagyobbára alluviumból állanak, mely azonban többnyire tömörebb, mint a meder fenekén levő laza, mozgékony lerakodás; az árvíz a partokat, melyek rendesen meredek hajlásúak, nem igen szaggatja, s azért a Tisza nem ágazik