Seite - 39 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

39 műtárgyakon — zsilipeken, hidakon stb. — kivűl készültek tehát átmetszések vagy átvágások — mint már említettük is — a czélból, hogy a víz lefolyása útjának megrövidítése s ezzel együtt az esés és sebesség növelése által megkönnyítessék. Készültek továbbá töltések, hogy ezek által az árterü- letek az elöntés ellen megvédessenek s az árvizeknek megfelelőbb ármeder létesí tessék. Ez ideig a Tiszán lio átmetszés létesült 133 kilométer hosszaságban; az átvágások által elvágott kanyarúlatok hoszsza pedig 618 kilométer; a Tisza tehát 485 kilométerrel rövidíttetett meg. Az átmetszések a 0 vízszín fölött 3.48-tól 1.58 méterig váltakozó mélységre és 1.90-től 28.45 méterig váltakozó fenékszélességre ásattak ki. Az államkincstár kiadása e munkálatokra 13 millió forintra tehető, 5 millióra pedig azon költség, melyet a Körös medrén végzett munkákra kiadott. Ezeken fölül a Tisza más mellékfolyóin is végzettek mederszabá- lyozási munkákat. Még nagyobb a töltésmunka; a társúlatok 3-tól 6 méterig váltakozó koronaszélességgel, megfelelő lejtőkkel és padkákkal építették ki töltéseiket. A tiszavölgyi társúlathoz tartozó 35 társulat 3.403 kilométer hosszú töltést létesített 51 millió forint befektetési tőkével, mely töltések középszámítással 400 millió forint becsértékkel biró, 1.200 • ölével számított 3,815.709 holdnyi, azaz 286 • mérföldnyi területet védenek az árvizektől s bizto- sítanak az állandóbb mívelés számára. Ez eredmény, igaz, messze elmarad a Széchenyi terve mögött. Mégis, ha a közölt adatokra tekintünk, el kell ismerni, hogy hosszú évek során a gyengébb utódok is nagy munkát végeztek, mely nekik is méltán biztosít tiszteletet. E siker is zálogúl szolgálhat arra, hogy az egész Tiszavölgy egynehány évtized alatt lehetőleg rendezve lehet, ha követjük Széchenyit, a ki azt mondta, hogy : „Valamint Istenben, úgy hiszek én az emberi perfectibilitásban. Es e szerint ha látom, jó irányzattal az Istennek mennyi szolgalelkű, jobbadán szinte burgonyaképű népei is kiemelkedhetnek a középszerűség zsibbasztó állásábúl : ugyan hogy tudnék kételkedni én, hogy jó irány- zattal a lelkes, deli termetű, vitézképű magyar ne érhetné el az emberi kifejlés legmagasabb fokát is? És azért a haza boldogságáért, csak jó irányzaté A többi megvan, és élni s virágozni fog a nekem annyira drága keleti raj !"