Seite - 58 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

58 emelve, s ha nagy halat lát közelíteni, villámgyorsan belehajítja a harpú- náját. Beszélik, hogy egyszer egy pákászt a megszigonyozott két mázsás harcsa, a szigonyhoz kötött gúzsnál fogva két mérföldnyi messzeségre elvitt csónakostúl, gyorsan, mintha torpédóhajó lett volna, a szembejövő tutajosok nagy bámúlatára, a kik még víz ellenében ladikot nem láttak így vágtatni magától. A pákászcsalád nőtagjainak sokkal keservesebb sport nemével van dolguk : ők szedik a pióczákat, térden fölül a vízben állva és saját testüket adva csálétkűl a vérszopó féregnek. A pákásznak aztán állandó lakó helye is volt a szigeten : nádból épített palota a legvénebb fűzfa tövében, melynek odvas belseje éléstárúi szolgált. A kunyhóban egész család elfér, s női kéz munkájáról tanúskodik a tövissel körűi kerített darab föld, melyben káposzta terem; a nagy gyümölcsű úri tök (Cucurbita melopepo) turbános kobakjai a kunyhóra felfutott indákról lógnak alá; biztos télire való eledel. A kévéket összetartó patics-fáról avas szalonnaoldal lóg alá, melyről naponként levágnak egy darabot. Hogy ez a szalonnaoldal hogy került a halak birodalmába, azt megmagyarázza a sziget pagonyos oldalán turkáló disznócsürhe ; a régi szalontai fajta, mely hajdan még a borsodi Bükkön is uralkodott; szőre kondor veres, lábai hosszúk, mint az őzé, feje nyúlt, fülei előre hegyzettek; vad, bátor állat, mely a farkast elveri a kondájától; kemény természetű, mely soha ólat nem lát, se élelmet vályúban nem kap; felnő magától; a kondás dolga fölkeresni, hol van az évszakban a feltúrni való gyökér, a földi giliszták Kaliforniája, s ha őszre a tölgyes talaj kiszárad, megtudni, hol termett elég makk. A túlparton, a távol helységben lakó gazdáinak csak a szaporúlattal számol be, s azért szűrt, bocskorbőrt kap konvenczióba. A kondás itt éli világát, mocsárban, ligetben sertéseivel együtt, s ezeknek a malaczaira ép olyan gyöngéd figyelme van, mint a saját gyermekeire, a kik az apjuk mesterségében nőnek fel, s ha már hat-hét esztendősök, akkor a pákász szomszéd únszolá- sára be is viszik őket a faluba megkereszteltetni, s akkor aztán a gyerek is kap nevet, meg egy ital bort (hogy a fogai megerősödjenek). A pákásznak néha vendége is akad. Debreczeni, pataki diákok el nem mulasztják, hogy vakáczió alatt az ősvilági foltokat be ne barangolják. Uti társam nagy vígan beszélte el, hogy nem rég egy pákász kunyhójában pompás jóizű húslevest kapott gombával. Kíváncsi volt rá, honnan kerül ilyen ízletes marhahús ide a szigetre? A pákász aztán belenyúlt a nagy fakanállal a leveses fazékba s kihúzott belőle egy másfél singes „coluber