Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

68 A Kurcza-zsilip a Tiszánál. a maga elé kitűzött részt el nem végezte. A hét végén keresményét oly pontossággal mondja meg, hogy a mérnök sem tehetné különben. Este, fényes holdvilágnál regényesek az ily munkás-telepek. Alig néhány száz lépésnyire a lassú folyó kanyarog, visszatükrözve a parti pano- a zsilip emelő gépe. rámát; a kunyhók előtt lobogó tűz mellett sistereg a bográcsban a paprikás, melynek ínycsiklandó szaga jó kedvre hevíti a körülötte heverésző legényeket, s ének és víg kaczaj közt várják annak elkészültét. Egy-kettő hű házőrző ebét is elhozta s az ilyenkor kiváló érdeklődéssel szorgoskodik a bogrács körűi, a kunyhónak hol egyik, hol másik oldaláról igyekezvén azt minél jobban megközelíteni ; majd hátulsó lábaira ágaskodik és fürgén tekint ide-oda, tudva, hogy neki is kijár a maga rendes osztályrésze legalább is csontok alakjában. Egyik- másik elhozta furulyáját, cziteráját és az ily kunyhó körűi mindig népesebb, zajosabb a társaság. Asszony, gyermek csak elvétve látható, nemkülönben idősebb emberek; legényekből és fiatal házasemberekből áll a telep lakossága majdnem kivétel nélkül. Az alföldi kubikosok nem csak folyó-menti gátakon vagy folyó- átmetszéseken dolgoznak, hanem vasúti töltéseken és egyéb árkolásokon is.