Seite - 82 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

82 Esküvő előtti napon legény, leány bemegy a paphoz czenzurára, melyen számot kell adniok hitbeli tudományukról. A leánynál ez könnyen megy, mert jól van iskolázva, templomba is járt, nem is volt sok ideje feledni ; de a legénynek sokszor meggyűlik a baja ; nem minden imádságot tud; annálfogva előzőleg magánórákat vesz násznagyuramtól vagy más tudósabb atyafitól, hogy bele ne süljön a miatyánkba. Egyébként a nász- nagyok is tisztüknek tartják, a mivel lehet, segíteni vagy menteni a lelki- atyával szemben a legényi gyarlóságot. Ez alkalommal a menyasszony egy sajátkeze-szőtte vászonkendőt ád a lelkiatyának párta-váltságúL Az esküvő előtti éjt a leány-pajtások együtt töltik a menyasszony nyal, de ez a „leány-háló"-nak nevezett szokás ma már kevés helyen áll fenn. A menyegző reggelén (néhol még az előző napon) a legényes ház násznagyai megjelennek a leányos háznál kikérni a menyasszonyt. Versben vagy prózában ügyesen elmondják Eliézer szolga találkozását Bétuel szép leányával, melyhez hasonló most az ő megbízatásuk is. De a mi násznagyainkkal nem lehet olyan könnyen elbánni, mint hajdan Bétuellel. Mert bármennyire kész volna is a menyasszony követni a hű Eliézert, a saját násznagyai annyi akadályt gördítenek útjába, hogy bizonyosan eszébe jut a költő szava — ha olvasta valaha, — mely szerint: „a házasságok a mennyben köttetnek ugyan, de a czeremóniákat az ördög fundálta ki hozzájoku. A kikérd násznagy czikornyás szónoklatára szárazan felel a kiadó násznagy : „Kiadjuk, de csak pénzért.44 „Ha csak pénz kell!44 — felel a kihívott, és menten előmarkol a mándli zsebből egy marok váltópénz-félét, s leteszi az asztalra. „Az nem pénz44, kötekedik a kiadó, — „ide is látom. Krajczárja, hatossa minden gyereknek van. Nekünk pénz kell.44 A kikérő most újra kotorászni kezd a szűrújjban, s szerencsésen eló- halászsza a készen hozott pénzt. (Legkisebb forgalmi egység Mária Terézia korából.) „Itt van!44 „Most már kiadjuk a lányt, de csak a tornáczig mehet. A mi lányunk olyan kényes, hogy nem lép a földre. A tornácztól a kisajtóig rakjátok ki az útját legalább is krajczárokkal. Nem is kívánunk sokat. Első lépés egy krajczár, második kettő, és így tovább minden következő