Seite - 94 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

94 a vőlegény egy igazi marok pénzt, még pedig igaz tallérokat vet a szerény hatosok és „vasak44 közé, mintha szét akarna ütni a bitorlók között. Szét is üt. Kézre kapja a menyasszonyát; akkor leül mindenki, csak ők lengenek szépen, édesen, boldogan a szoba közepén ketten, míg végre a czigány véget vet ennek is azzal, hogy a frissnek végét szakasztja és a Rákócziba csap át. Nevezik ezt a tánczot „rosta-tánczu-nak is, mert néhol a pénz elfogadására rostát tesznek az asztalra. Szegeden és vidékén a fejkötőt a menyasszony-táncz után teszik fel. Akkor az új menyecske nagy mosdótálból megfecskendezi a vendégeket, sőt ha jó kedve van, meg is mosdatja és szappanozza a kivel bir. E mosdatásnak szintén ára van, mely a menyasszony jövedelméhez tartozik. Menyasszony- táncz és mosdatás néha csinos kis tőkét jövedelmez az ifjú párnak, főként ha úri vendégek is vannak jelen. Kevés pótlékkal egy házacska vagy szőlócske kerül ki belőle. A menyasszony-tánczot felváltja a családi táncz, mikor az örömapák és örömanyák, sőt még ezeknek szüléi is járják a „kállai kettőst44 „öre- gösen, hégyösen44. Nagyasszonyom perdűl, mint egy tegnapi menyecske, és nagyuram, izzadva bár, de mégis megforgatja a testes nászasszonyt, majd magára hagyja, úgy járja a toborzót, közben-közben nagyokat csap a bütykös térdén, sőt, ha nagyon dicsérik a tánczát, még a csizmája orrát is megfricskázza. A példa ragadós. Az öregek után a fiak, menyek, unokák, dédunokák kapaszkodnak össze, s a vendégsereg sarokba-félre vonúlva szemléli, a mint egy-egy terepély fa ágaival, lombjaival, virágaival és bimbóival együtt járja a pathriarkhális tánczot, a régit. De még a szakácsasszonyok is hátra vannak; az ő megdöczögtetèsiik a vőfélyek jussa; nem is húzatja magát egy sem. Azontúl hajnalig szokott medrében foly a mulatság. Táncz tánczot ér. Hajnalban a távolabbi rokonok csoportosan távoznak a Rákóczi hangjai mellett; ittas nincs, de a férfit mégis csak úgy hajtja haza az asszony. A közelebbi rokonok maradnak reggelire, azután délebédre, melyre a túrós csuszát a menyasszony köteles gyúrni, nyújtani, kifőzni. Míg a menyasszony az első ebédkészítéssel foglalkozik, az alatt a vőlegény „komái44 kocsira ülnek, s elmennek a menyasszony-ágyért, melyen azonban nem csupán az ágyat, hanem az egész kelengyét is kell érteni, s ebben bennfoglaltatik a menyasszony előre elkészített temetési lepedője is. Ez ismét ünnepies zeneszó mellett kerül haza, mire a menyasszony-ebéd