Seite - 107 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

107 Házépítéshez mesterembert csak a városi ember, annak is a módosabbja fogad. Kőmíves, falrakó, ács, asztalos, minden kitelik az atyafiságból, s valóban az épületfák kifaragása, kimérése, összeszerkesztése nem csupán a mi magasz- talásra igazán méltó ácsaink kenyere. Minden faluban feles számmal vannak ezer-mestereink, kik az efféle alkotás titkait értik, szerkesztenek szögmérő és faragnak csapózsinór nélkül; azonkívül rostákat, gépeket eszkábálnak, malmo- kat, órákat fundálnak ki, szövő széket csinálnak, melynek hajdan egy magyar házból sem volt szabad hiányoznia, mennyezetes ágyakat készítenek, stb. Kerítés dolgában sem válogatós a magyar. Nádból is, noha nem tartós, de csinos kerítéseket tud „korczolni". Valamint a fecskerakás sem utolsó, s kellőleg gondozva nem is dísztelen alakja a kerítkezésnek. Mindez nem lehetett másként, mert az egész Alföldön szilárd építkezési anyag : kő, fenyő, keményfa nincs, sőt sok helyen hiányzik a téglának való agyag, mint hiányzik a téglaégetéshez való tüzelőfa is. Itt még ma is szalmával égetjük a téglát. De bármily gyarlók is építkezési anyagaink : az alföldi magyarság házai csillognak kivűl-belől a tisztaságtól, s noha a meszet messziről s két árán 14* Kecskeméti gazda szobája és házának alaprajza. a Kapu. b Kis ajtó. c Kis kert. d Tornácz. e Benyíló, f Nagy -ház. g Konyha. h Kis-ház. i Éléskamra, j Pinczelejárat. k Padláslipcsó. / Kis kamra, m Szoba. n Konyha, o Kamra, p Gabonakamra, q Kocsiszín, r Istálló, s Ólak. t Disznóól. u Kút. v Galambház.