Seite - 151 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

151 sőt a lovat is fölismerhetjük. A mintázásnak ezen őskori termékei már az által is különös figyelemre méltók, hogy ilyenek külföldön ritkábbak, s a mint látszik, a Duna közép medenczéjének sajátságai. Azon számos csonteszköz mellett, melyek ezen legrégibb telepekről napfényre jutnak, nem hiányzanak a felvidékről ide származott kőeszközök sem, különösen obszidián-nyílhegyek és szilánkok, melyeket a Tokaj vidékéről szerzett obszidián kövekből itt pattogtattak le, a mint ezt a magkövek bizonyítják, melyek néha a hulladékrétegekbe keveredtek. Ezen őskori telepek közül legismeretesebb a Kuczoró-domb Tószeg mellett, mely körülbelül nyolcz Kuczoró-domb Tószeg mellett és a szihalmi lelet néhány tárgya. méter magas; továbbá a tiszaföldvári és szeberényi, a Nagy-Rév határán lévő Áldozó-halom, a Tisza-Ugh melletti Kerek tetők, az Ásott-halom Tisza- Fürednél, továbbá Szihalom Borsodban, a Tűzköves Szegvárnál, s bizonyosan még sok halom más helyeken, melyek eddig nincsenek fölkutatva. E nagyobb kiterjedésű régi telepektől különböznek azok a halmok, melyek gyakran kisebb-nagyobb csoportokban kúp-alakban emelkednek az alföldi térségen. Ezek néha urna-temetők a bronzkorból, midőn szokásba jött a halottak égetése. Halmok emelése a halottak hamvai fölött általános szokás volt az őskori népeknél. A klasszikus időkben a görögöknél és rómaiaknál megszűnt ugyan az ilyen temetkezési mód, de ők is említik a sírdom- bokat a trójai síkon, melyekben Achilles, Ajax s más hősök emlékeit ismerték föl. Schliemann átkutatta ezeket, de nevezetesebb eredmény nélkül.