Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1
Bild der Seite - 156 -
Text der Seite - 156 -
156
a forgalomból már kimentek, a barbároknál ellenben csereeszközökűl még
mindig elfogadtattak. A Duna mentében azonban gyakrabban fordulnak elő
a kelták ezüst pénzei, melyeket ők Fülöp maczedoniai király tetradrach-
máinak mintájára készítettek ; mert, mielőtt a rómaiak a dunántúli részeket
elfoglalták, a Duna egész középmedenczéje, tehát az egész Alföld is, inkább
a Balkán félsziget felé gravitált, mintsem Róma és Olaszország felé.
Nagyobb szerepe jutott az Alföldnek a népvándorlás idejében, midőn
a germán törzsek, különösen a góthok, keletről az országba nyomúltak s a
római császároktól földet kértek megtelepűlésökre, mert a hunok kizavarták
őket a Fekete-tenger éjszaki partjain volt régi lakhelyeikből, s megadták az
első lökést a népvándorlási mozgalomra. A germán népek ez időben a római
császárságnak hol zsoldosai, hol szövetségesei, hol ellenségei voltak, külö-
nösen midőn az utánok nyomúló hunok felsőbbségét elismerni kénytelenek
lettek s Attila Szeged tájékán ütötte föl székhelyét az Alföldön, hová világ-
rendítő hadjáratai után mindig vissza-visszatért. Itt találta őt Priscus rhetor,
a byzanczi császár követe, a mint a népek fejedelmei, keresztények és
pogányok, római polgárok és barbárok arany serlegekből ürítették a bort
asztalánál, mialatt a dalnokok a nagy király tetteit énekben dicsőítették.
És csakugyan e tájon Nagy-Szent-Miklóson, Torontálmegyében, találták
azokat az arany kancsókat, serlegeket, csészéket és poharakat, melyeknek
arany súlya a tizenkét kilogrammot meghaladja. E tárgyak, melyek most
a cs. és k. bécsi régiségtárban őriztetnek (rajzban első kötetünk 36. és
37. lapjain már be voltak mutatva), valósággal fejedelmi kincsek. Stiljök
a perzsa szasszanid hatásról s a Fekete-tenger melléki görög gyarmatok
hagyományairól tanúskodik. Fölirataik egy része görög; keresztet is
találunk már két csészén, talpaikon pedig góth rúna betűket, a melyeket
megfejteni eddigelé nem sikerűit.
Azon földmunkák alkalmával, melyek Szeged városa talajának feltölté-
sére s a Tisza gátjainak emelésére a nagy áradás után szükségesekké váltak,
több helyütt, jelesen az öthalomnál, Szentesen és Hódmező-Vásárhelytt a
népvándorlásnak első, a nyugati római császárság megszűntét megelőző
korszakából sok sírt fedeztek föl, melyeknek némely tárgyai, ú. m. jellemző
szíjvégek, övdíszítések és bronz csattok, többnyire a M. Nemz. Múzeum birto-
kába kerültek. A lelet két legnevezetesebb tárgyát azonban a szegedi könyv-
tárral összekötött múzeum őrzi. A mindszent-sövényházi töltéseknél számos
merovingi fibula került napvilágra, melyek már az avarok korába tartoznak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Band 9/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (1)
- Band
- 9/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.16 x 21.91 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch