Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

156 a forgalomból már kimentek, a barbároknál ellenben csereeszközökűl még mindig elfogadtattak. A Duna mentében azonban gyakrabban fordulnak elő a kelták ezüst pénzei, melyeket ők Fülöp maczedoniai király tetradrach- máinak mintájára készítettek ; mert, mielőtt a rómaiak a dunántúli részeket elfoglalták, a Duna egész középmedenczéje, tehát az egész Alföld is, inkább a Balkán félsziget felé gravitált, mintsem Róma és Olaszország felé. Nagyobb szerepe jutott az Alföldnek a népvándorlás idejében, midőn a germán törzsek, különösen a góthok, keletről az országba nyomúltak s a római császároktól földet kértek megtelepűlésökre, mert a hunok kizavarták őket a Fekete-tenger éjszaki partjain volt régi lakhelyeikből, s megadták az első lökést a népvándorlási mozgalomra. A germán népek ez időben a római császárságnak hol zsoldosai, hol szövetségesei, hol ellenségei voltak, külö- nösen midőn az utánok nyomúló hunok felsőbbségét elismerni kénytelenek lettek s Attila Szeged tájékán ütötte föl székhelyét az Alföldön, hová világ- rendítő hadjáratai után mindig vissza-visszatért. Itt találta őt Priscus rhetor, a byzanczi császár követe, a mint a népek fejedelmei, keresztények és pogányok, római polgárok és barbárok arany serlegekből ürítették a bort asztalánál, mialatt a dalnokok a nagy király tetteit énekben dicsőítették. És csakugyan e tájon Nagy-Szent-Miklóson, Torontálmegyében, találták azokat az arany kancsókat, serlegeket, csészéket és poharakat, melyeknek arany súlya a tizenkét kilogrammot meghaladja. E tárgyak, melyek most a cs. és k. bécsi régiségtárban őriztetnek (rajzban első kötetünk 36. és 37. lapjain már be voltak mutatva), valósággal fejedelmi kincsek. Stiljök a perzsa szasszanid hatásról s a Fekete-tenger melléki görög gyarmatok hagyományairól tanúskodik. Fölirataik egy része görög; keresztet is találunk már két csészén, talpaikon pedig góth rúna betűket, a melyeket megfejteni eddigelé nem sikerűit. Azon földmunkák alkalmával, melyek Szeged városa talajának feltölté- sére s a Tisza gátjainak emelésére a nagy áradás után szükségesekké váltak, több helyütt, jelesen az öthalomnál, Szentesen és Hódmező-Vásárhelytt a népvándorlásnak első, a nyugati római császárság megszűntét megelőző korszakából sok sírt fedeztek föl, melyeknek némely tárgyai, ú. m. jellemző szíjvégek, övdíszítések és bronz csattok, többnyire a M. Nemz. Múzeum birto- kába kerültek. A lelet két legnevezetesebb tárgyát azonban a szegedi könyv- tárral összekötött múzeum őrzi. A mindszent-sövényházi töltéseknél számos merovingi fibula került napvilágra, melyek már az avarok korába tartoznak.