Seite - 157 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

157 Perjámoson, nem messze Nagy-Szent-Miklóstól, egy gazdag sírt ástak föl, melyben egy előkelő nő volt ékszereivel együtt eltemetve. Két vállán nagy ezüst kapcsokat találtak, melyek az öltözetet összetartották, nyakán apró arany gyöngyökből készült láncz volt, a koponya két oldalán pedig gyönyörű arany fülbevalók, melyekbe sötétvörös keleti gránátok foglalvák. Még gazdagabb azon három női sír, melyekre 1858-ban a kalocsai érsek béresei a bakodi pusztán akadtak. Itt is találtak olyan ruhakapcsokat, mint Perjámoson, gazdag nyaklánczokat, arany filigrán munkába foglalt Csörsz-árka. nemes gránátokkal, és két sárkányfejű nehéz arany karpereczet, melyek csuklóra járnak, a legszebb nemes gránátokkal vannak kirakva, és sajátságos módon csavarral zárhatók be. Ezen ékszerek munkája oly kiváló, hogy Labarte, a híres franczia műtörténelmi író véleménye szerint, azok csak byzanczi műhelyből kerülhettek ki. A karpereczek szerkezete s a sárkány- fejek stilje azonban inkább Indiára mutat és ilyeneket Bombayban most is lehet látni. Mezőberényben téglavetés alkalmával szintén két aranyleletre akadtak; az egyikben két tömör gránátbetétes arany csatt volt, meg egy légyalakú ruhakapocs, melyen a légy szárnyai és szemei szintén gránátból valók, és