Seite - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1
Bild der Seite - 160 -
Text der Seite - 160 -
160
de, mint az ásatásokat vezető régész beszélte, az alapzatot nem ásathatta
föl egészen, mivel nagy része a jelenlegi egyház alatt terült el; azonban az
útcza alatt eső része is elegendő volt annak kimutatására, hogy az egykori
székesegyház négytornyú erődített templom volt.
Nyugati homlokzatán a két torony közt még az előudvar is föl volt
ismerhető, mely az úgy nevezett egérfogót (Mausefalle) képezte, hol a netalán
behatolt ellenséget, miután a le- és följáró kapurácsot mögötte leeresztették,
a két toronyból könnyen megsemmisíthették. Az előcsarnokra következett
egy elég szűk és rövid hosszanti hajó, mely félkörű apsisban végződött.
Kereszthajója azonban nem volt, s már épen ez jellemzi a legrégibb magyar
egyházakat.
Ezen Szent István idejéből származó templom helyébe már a XIII. szá-
zadban igen díszes románstilű egyház épült, melynek fölásott alapfalaiból
és egyes fölfedezett építészeti részleteiből kiviláglik, hogy ezen egyház
a legpompásabbak közé tartozott hazánkban, mert díszes tagozása, jelesen
az oszlopfák mind fehér márványból voltak faragva, az oszloptövek vörös
márványból, a templomfalak pedig zöldes trachytból épültek. A díszes
tagozása maradványai, melyek, az építés idejét tekintve, finom műizlésről
tesznek tanúságot, Haynald bibornok-érsek ajándékából a Magyar Nemzeti
Múzeumba kerültek. Egy sírkő, mely a mostani székesegyház szentélyének
külsején van befalazva, fenntartotta a kőfaragónak (lapicida), Ravesu Márton-
nak, a nevét is. Henszlmann Imre kutatásai szerint e művész Burgundiából
származott. Árpád-kori építészetünkre különben is nagyobb volt a franczia
iskola befolyása, mint a németé. A török időkben ez a fényes egyház
is tökéletesen elpusztúlt; a mostani templom rézsút metszi a réginek az
alapfalait.
Midőn 1868-ban a csanádi plébánia-templomot építeni kezdték, az alap-
zat ásásánál különböző korú építkezési maradványokra akadtak, ú. m. egy
ó-keresztény baptisterium romjaira, román és csúcsíves stilű oszlopfőkre
és egy nagy kőkoporsóra, melynek nincs ugyan semmi fölirata, de egy
olyan byzanczi kereszt díszíti, minőt Konstantinápolyban a császárok
kőkoporsóin találunk. Henszlmann Imre e kőkoporsó korát a XI. századba
véli tehetni, s nem tartja valószínűtlennek, hogy e koporsóba Szent Gellértet
temették hajdan.
Festői látványt nyújtanak az aracsi benczés templom romjai a torontáli
síkságon, távol minden helységtől. Mivel itt is hiányzott a kőanyag: a
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Band 9/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (1)
- Band
- 9/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.16 x 21.91 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch