Seite - 165 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

A pesti síkság. Három megyéből és a volt kis-kun kerületből van ugyan alakítva, de a hosszú hivatalos név helyett a közéletben csak egyszerűen Pestmegyének nevezzük Magyarország legnevezetesebb vármegyéjét, mely a fővárost s a királyi család téli és nyári fejedelmi lakhelyét foglalja magában. A hogy a budai hegycsoport legszélső előfoka, a Gellérthegy mere- deken lehanyatlik a fővárost ketté választó Duna medrébe, a túlsó parton kezdődik Európa délkeletének legnevezetesebb rónasága, mely az Erdélyt körülölelő hegyekig terjed. E geologiai sajátságnál fogva, hogy a hegy- vidéket rögtön, minden átmenet nélkül felváltja a sík lapály : a legérdekesebb panoráma tárúl a szemlélő elé, ki a budai hegyek magaslatáról tekint szét kelet és dél felé. Sok idegen utazó, ki ezt a képet látta, elragadtatással hasonlítá ezt össze a Nápolyt környező vidékkel. Csak hogy a mi ott a végtelenség eszmé- jét képviselő tenger, az itt a róna. Épen olyan sík, szakadatlan, a láthatárral egybefolyó. Tavaszszal a vetések üde zöldje, nyáron az érett kalászok arany palástja takarja e hajdani tengerfeneket, itt-ott megszakasztva egy-egy ültetett erdő sötétzöldje, vagy a Dunának föl-fölcsillámló ezüst szalagja által. Falvak, városok tornya csak nagy messzeségben látszik. Éjszakkeletnek még tiszta Kilátás a pesti síkságra Buda várából.