Seite - 166 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

166 derűit éggel fölkéklenek a nógrádi hegyek, s a hevesi Mátra halványkék silhouette : idább a gödöllői halmok erdős lankái sötétlenek ; keletnek, délnek aztán háborítatlan a róna képe. S a mit a legmagasabb hegytetőről látunk, az a félkör magának Pestmegyének alig egy huszadrésze lehet. A budai hegyek alatt kígyózik el a Duna, a főváros fölött ketté hasítva a Margit-sziget által, a város alatt délnek haladtában ismét két felé hasad, a Csepel-szigetet képezve; bal partján emelkedik a bámulatosan gyarapodó Pest, melynek palotasorai egyre hosszabbodó vonalat foglalnak el a folyam mentében, míg kertektől környezett villái, füstölgő kéményű gyárai a hajdani homoksíkon foglalnak szemmelláthatólag meghódított tért. A kik még negyven évvel ezelőtt láttuk ugyan e hegyoromról ugyanezt a tájat, visszaemlékezhetünk arra a homok sivatagra, mely a fővárost körűi- vette. Egy-egy nyári vihar valóságos sirokkót támasztott e rónán, mely porfellegeivel a fővárost láthatatlanná tette. Ma már e saharai tünemények nem ismétlődnek. Hogyan alakúit át a „puszta" emberi szorgalom által, azt a következő czikkben találjuk leirva. A homokhalmok helyét gyárak, munkás telepek, apró községek fog- lalták el, melyek között mint tovasikamló ezüstfehér kígyókat látjuk végig vonulni a vasúti vonatokat a nap minden órájában, kelet, dél és éjszak irányában, éjszaka földönfutó csillagokként közeledni tűzfényeikkel a nagy kört elfoglaló központi pályaudvar felé, mely villamlámpáival koronát látszik képezni a főváros fölött. Minő más volt az „élet" ugyanezen a rónán, századokkal ezelőtt! A hol most a gyárak kéményei füstölögnek, a hol a dübörgő mozdo- nyok sivítása hangzik, ott tartotta a magyar nemzet országgyűléseit : a hírneves „Rákos"-on. II. Ulászló törvényében (1498: I. t.-cz.) meg van határozva, hogy minden harmadik évben Szent-György napjára a Rákosra országgyűlést hí össze a király. Erre az országgyűlésre köteles megjelenni az ország legtávolabb részéből is minden főpap és zászlós úr, az ország bárói és az összes birtokos nemesség. Csak az egy telkes nemesek küldhetnek tizen-tizen egy maguk közül választott követet. A ki az országgyűlésről elfogadható ok nélkül elmarad, ha főpap vagy főúr, fizet 800 arany forint bírságot, ha nemes, 400-at. De ez országgyűléseknek tizenöt nap alatt be kellett végződniök s ez idő alatt a szükséges törvényeket meg kellett vitatni és megállapítani. Ezeket a gyűléseket a szabad ég alatt tartották, gyakran e czélra emelt