Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

172 romok törmelékeit. De bizonyos, hogy e hátas vidék lakva volt mindig, s egyik czélja volt a hódító háborúknak. Egyik bizonyítéka ennek az a tény, hogy Priscus is, a byzanczi császár követe, itt, a Duna-Tisza-közön keresi föl Attila sátorát. A másik bizonyíték az, hogy honfoglaló őseink itt e tájon ütköztek meg Zalán hadaival, s a cserháti dombok végső nyúlványaitól alig két mérföldnyire délkeletnek a tetétleni halmon ütötte föl Árpád fejedelmi sátorát. Lakott volt e vidék később is folytonosan, még pedig nemcsak az ország önállóságának békésebb napjaiban, hanem a török hódoltság kor- szakában is. A megye alsó részében elpusztúlt igen sok falu, s a meg- maradottakban is alig maradt lakos; de itt, a megye éjszaki halmosabb részeiben, oldalt az úttól, melyen a hódító haladt, épen maradt a községek nagyobb része. Sőt a délibb részekből elköltözöttek is, e helyeken találtak ideiglenesen tanyát. Ügy szólván csak a Tápió alsó folyása felé fekvő laposabb helyek pusztúltak el, az éjszakra és éjszak-nyugatra fekvők meg- maradtak. Tápió-Ságh, Tápió-Sáp, Bicske, Farmos, Szent-Márton, a sok tavú Nagy-Káta, stb. úgy települt újra a török elűzése után; de Kóka, Verseg, Héviz,Tura, Zsámbok, Valkó, Valkó-SzentrLászló, stb. lakott helyek voltak a török alatt is. Az újra települt községek lakói a világ négy tájai felől sereglettek ide, innen-onnan szállingózó magyarok, felvidéki tótok, stiriai és württembergi németek vegyest. Az összeolvasztó elemet csakis az a magyarság képezte, a mely a harczias idők viharait valamiképen kiállotta. A betelepült községek egy része még alig száz esztendeje áll fönn, nyelvét többé-kevésbbé mindegyik megtartotta, de szokásokra és erkölcsökre nézve elenyészően kicsiny a különbség. Monoron példáúl megvan a németek- nek ma is külön útezasoruk, de csak a családnevek s az apáról fiúra szállt hagyomány mutatja, melyik a német, melyik a magyar. Berezel kétszer is települt: először hannoveri németek szállották meg II. József alatt, majd, miután ezek kipusztúltak a cholerában, mások jöttek az üresen maradt házakba, részben németek Soroksárról, Solymárról, részben magyarok Czeglédről, Úriból; és ma az utódok között bajos különbséget tenni. A megyének ebben a részében maradtak meg leginkább a régi birtokos családok. Alig van falu, melyben ne volna egy-egy csinosabb úri lak. Leg- nagyobb részük a múlt században s e század elején épült; újabban kevés. A sok jobbágymunka fölött rendelkező urak nagy terjedelmű tágas házakat építettek, itt-ott még a háborús időkre is tekintettel. Magas, világos, óriási