Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

180 niából és a Sváb földről kerültek ide, Sziget-Újfalut Ausztriából hozott németek telepítették, a becseiek ősei pedig vegyesen jöttek Stiriából, Ausztriából és a Sváb földről. Egy sajátságos eset tapasztalható az itteni különböző fajok egymás közti érintkezésénél. A szerb lakosság — mely pedig túlsúlyban volt erede- tileg — mindenütt tért veszít, a magyar és német lakosság javára. Nemcsak az történik, hogy a szerb lakosság szaporodása sokkal kisebb mértékű, mint akár a magyaré, akár a németé, hanem a gazdagodásban is hátra megy emezek mellett. Csépen alig van ma már szerb lakosság, pedig azelőtt az volt a túlnyomó. Csepelen a múlt században csak a falu éjszaki részén telepedett még egy útezasor német, ma pedig németté, még pedig magya- rosodó németté lett az egész falu; a régi lakosok vagy elszéledtek, vagy elnémetesedtek. Sziget-Szent-Mártonról Ráczkevibe költöztek el lassanként a szerbek, miután a német települők egyre gyarapodtak. Becsén meg az történt, hogy már 1706-ban egy éjszaka összebeszélt az egész ráczság, s átköltözött a szomszéd Lóré községbe. Mint a hogy a nyírfa bizonyos régiókban elpusztítja a bükköt, és a mint a bükkfa más régiókban elnyomja a tölgyet, s maga foglalja el helyét: úgy itt a német és magyar lakosság minden különös összebeszélés vagy tervszerűség nélkül magához váltogatja lassanként a szerbek földjeit s őket magokat távozásra birja. Pedig meg kell jegyeznünk, hogy a lakosság eleitől fogva türelmes volt egymás iránt, tekintet nélkül a különböző származásra és vallásfelekezetekre, melyekhez tartozott. így Ráczkevi városa már 1725-ben egy oly határozatot hozott, mely valóban igen sokkal megelőzte az akkori korszellemet. Elhatározta ugyanis, hogy miután a város „három vallásból vagy státusból áll, úgy mint romano catholikus, református és rácz vagy görög hiten valókból, azért már ezután a bíróság köz légyen mind a három vallás vagy hitben lévőkkel; úgy, mint hogy a református státus kétannyi, mint a catholikusok és ráczok, azért a református vagy helvétia confessiót valló státus közül két egymásután folyó esztendőkben légyen a biró, a két esztendők után pedig a két fél, úgy mint egy pápista és egy rácz állíttassék elúl a tanácsi rendeletből a voksolásra, kik közül választassanak azután a bíróságra a közrendtűi voks által". Ugyanez alkalommal kimondatott az is, hogy miután mindannyian testvérek, egy városnak fiai, egymást ezentúl is, mint eddig, megbecsüljék, „senki is egymás hitét és nemzetségét gyalázni, motskolni vagy hamisítnyi nagy büntetés alatt ne merészellje".