Seite - 182 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

182 Akkortájt még nevezetes ipara volt a szigetnek. A múlt század végén és a jelen elején is, külön czéhük volt a molnároknak, a szűrszabóknak, a takácsoknak és a csizmadiáknak. Ma már majdnem kizárólag földmíve- léssel foglalkozik a nép. Kiválólag rendezett a korona uradalmak gazdasága, s vadban bővölködnek annak vadasai, fáczánosai. Társadalmi élet azonban csak Ráczkevin fejlődött ki némileg, hol a koronauradalmak igazgatósága székel, s a járásbíróság és szolgabiróság is némi pezsdűletet adtak az életnek. A műveltebb osztály összejöveteli helyéül a kaszinó szolgál, a szegényebb sorsúak pedig két olvasó-egyletet is alapítottak, hol újságolvasással s a politikai események megbeszélésével tölti idejét a nép. Ezekkel az olvasó-egyletekkel népesebb magyar városok- ban lépten-nyomon találkozunk. A nép értelmesedésének, olvasási vágyának, s a mellett társúlási hajlamának bizonyítékai ezek. A Sárköz. A legsajátságosabban alakúit vidékek egyike az a mély fekvésű lapály, melynek első városa Kalocsa. A nép Sárköznek nevezi. Egyik oldalon a dunapataj-kiskőrösi vonal szegélyezi, másik oldalon a Kis-Kőrösről Bajára vivő út, nyugat felől pedig a Duna. E mélyföld közepes színtje több méterrel alacsonyabb, mint a szom- szédos területeké. Császártöltéstől Nádudvar, Sükösd, Csanád felé pedig éles martforma magaslatokkal van szegélyezve, mintha a mocsaras területnek magaskás tópartja lenne. A Duna képezhette ezt a területet, erre mutat az egész alakúlás, sőt erre mutatnak némi ma is jól észlelhető tények. Mocsarak és erek váltogatják egymást az egész területen. A Vajas-fok valóságos ágát képezte a Dunának, mely Foktőnél szakadt ki (innen talán a helység neve is) s Bátya, Fájsz, Dusnok mellett elhaladva a megye legdélibb szélén szakadt ismét vissza a Dunába, jobbra és balra több vagy kevesebb mocsarat képezve a vízállás magassága szerint. Egy másik, még hatalmasabb folyás volt az Örjegé, mely már ugyan nincs meg, de e század elején még nagy szélesség- ben vitte a Duna felé mind azokat a vizeket, melyek egész Kun-Szent- Miklóstól fogva a mocsarakban összegyülemlettek. S itt e területen az Örjeg egészen ellaposodott, turján-alakot vett föl, melynek vize sok négyszög mérföldnyi területet foglalt el, s a nádasok és kákások bivalykedvelte