Seite - 192 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

192 Pet'òfi Sándor, a legnagyobb magyar lyrikus születési helyét is, a mely fölött Szabadszállás, Félegyháza, Kis-Kőrös, sót Kecskemét is vetélkedtek, itt kell keresnünk, a hol 1823 január elsején kereszteltetett. Szülőháza emléktáblával van megjelölve, a piaczon pedig emlékszobra áll, melyet a város és vidék lakossága emelt. Mint a tavi sas, mely nád között rakja fészkét, ebből a szerény, náddal fedett hajlékból szállt magasra merész röpűléssel a nagy szellem, mely ismertté tette a magyar nevet az egész művelt világ népeinél. A „három város". — Czegléd, Nagy-Kőrös, Kecskemét. — Nincs Magyarországnak más három városa, melynek oly egyforma történeti fejlődése volna, mint Czegléd, Nagy-Kdrös és Kecskemét városoké. Mind a három nagy kiterjedésű, rendezett tanácsú város. Kecskemétről, mely a három közt legnagyobb régebben azt tartották, hogy összes pusz- táival együtt fölér egy kisebb megyével. A mostani Nagy-Kőrös határa is nyolez négyszög mérföldet foglal el, s helyén hajdan három község volt, úgy mint: Nagy-Kőrös nyugaton, Encs délkeleten és Vácsond éjszakkeleten. A Kecskemétet körűizáró puszták : Agasegyháza, Kerekegyháza, Szent- Király, Szent-Lőrincz stb. hajdan szintén népes községek voltak, mint azt okleveleink s az idők viszontagságaival daezoló puszta-templomok romjai (pl. a Szent-Királyi puszta-templomé) bizonyítják. A Cserhát legvégső nyúlványaitól délre a Duna-Tisza köze majdnem egyenletes sík terület, a melyen csak csekélyebb halmok, dombok, hullám- zatos emelkedések vannak. E nyilt térségnek legéjszakibb részén találjuk Czeglédet 25 ezer, ettől délre, mintegy két mérföldnyire Nagy-Kóröst 2 2 ezer s ettől ismét két mérföldnyire Kecskemétet 46 ezer lakosával. Területük összevéve több mint 180 ezer hektár s nyugat felől éjszaki irányban homokos, azontúl televényes fekete föld, a melyet régebben szaka- datlan homokbuezkák lánczolatának és kietlen pusztaságnak véltek: pedig e helyenkint áldott természetű föld jó esztendőkben versenyez a Tiszán túli legjobb szántóföldekkel, mint pl. a kecskeméti Városföldje, meg a nagykőrösi Fekete, s tartós esőzésben is ritkán pállítja, huzamos szárazságban is ritkán lankasztja el a növényzetet. E nagy területet sehol sem öntözi folyóvíz. Czegléd határán kígyódzik ugyan két ér : a Perje és a Gerje, mely utóbbi