Seite - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

196 községek bel- és külügyeit többnyire közösen intézték. így alakúit meg a paraszt vármegye. A városi bíró az egyes polgárok kisebb ügyeit önállólag intézte, a fontosabbakat s a község belügyeit pedig a városi tanácscsal együttesen; ellenben a bűnfenyítő és főbenjáró ügyekben esküdtszék módjára úgy nevezett fogott bírákból (convocatusok) alakított törvényszék ítélt. A fogott bírák törvényszéke úgy alakúit, hogy a szomszéd helységeknek pl. a kecskeméti vásárra összegyűlt tanácsbíráit a helybeli bíró összegyűj- tötte s a fontosabb ügyeket eléjök terjeszté, hogy azokról ítéletet mond- janak. A fogott bírák nagyobb érdekű polgári és bűnfenyítő esetekben, örökösödésben, vagy rablás, tolvajlás és szándékos gyilkosság bűnügyeiben mondtak Ítéletet, a mely leginkább kalodába záratással, ekklézsia-követéssel, nyelv váltsággal, a városból való kiűzetéssel, vagy a török rendőröknek való kiszolgáltatással sújtotta a bűnösöket. Kecskemét, Nagy-Kőrös és Czegléd esküdt bírái legtöbbször a három város törvényszéke nevezet alatt Ítélnek ; de megtörténik, hogy a helybeli bírák nem is vesznek részt az Ítéletben, úgy hogy ha pl. valamely czeglédi polgár főbenjáró ügyében kellett ítélni : kecskeméti, körösi, szabadszállási, szóval három vagy négy más községbeli bírák mondtak Ítéletet. Sokszor az ítéletet azonnal végre is hajtották, máskor azonban a megye fölülvizsgálta azt. Érdekes, hogy a fogott bírák inkább a bibliára, mint az országos törvényre, legtöbbször pedig saját lelkiismeretükre hivatkoznak. De a nemzetiség erős érzése mintegy mérsékleni törekszik a büntetést s a fogott bírák „romlott hazánk állapotát" vagy az „idegen nemzetség" (török) sanyargatásait sokszor említik az Ítélet enyhítésének alapjáúl. S e bölcs határozatokat legtöbbnyire nem tanúit emberek, törvény- tudók, hanem egyszerű szántó-vető emberek alkották, a kik a rendnek és igazságszolgáltatásnak maguk voltak legbiztosabb őrei és fenntartói. Csak ily erős igazságérzet, ily puritán erkölcs, ily számító értelem tart- hatta fönn a szövetséges „három város" lakosságát, mely a közeli falvakból kipusztúlt népséget is magába olvasztotta, hogy ezzel anyagi és szellemi erejét növelje. E jellemvonásokat mély vallásosság s mégis a más hitűek iránti tartós türelem egészítette ki. Czegléd és Nagy-Kőrös mindjárt a reformáczió elején elfogadták Kálvin tanait. Kecskemétnek egy része, körülbelül harmada, szintén áttért a reformált vallásra; de azért a török hódoltság korában — mint Szilágyi Sándor megjegyzi — a templomát felsőbb engedély nélkül építő kálvinista papot a Ferencz-rendi guardián szabadítja ki, s a Rákóczy-mozgalomban a törvényesen megkoronázott