Seite - 199 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

199 pénztár épülete, meg néhány magánház csinos, sőt Ízléses emeletes épületek, nem is említve a díszes földszinti házak egész seregét. Egyébiránt e városok ez építkezésektől nyerték mai alakjukat, mely inkább nagy, mint szép; de csinos részletek sem a bel-, sem a külvárosokban nem hiányzanak. A belváros útczái, hol még több helyen láthatjuk a régi nemesi kúria-szerű épületeket Nagy-Kőrösön és Kecskeméten, kevésbbé egyenesek; szűkebbek is, mint az újabban keletkezett külvárosok útczái. A nagy-kőrösi református templom belseje. A belvárost főleg a műveltebb osztályok, hatóságok, intézetek, kereskedők, nagyobb iparosok népesítik be ; a külvárosok inkább a gazdaközönség fészkei, meg a pásztorembereké, mint Nagy-Kőrösön az Eb gondolta-, a Muszáj-, Kecskeméten a Muszáj-, Ürgés- és Mária-város. E városok, ide számítva Czeglédet is, minthogy községi vagyonuk (különösen Kecskemété) igen tetemes, kivált újabban nagyon sokat tesznek a város emelésére, csinosítá- sára. Kecskemét, mely törvényhatósággal is felruházott város, pár évvel ez előtt építtette a díszes Rudolf-lovaskaszárnyát, a milyen Nagy-Kőrösön (állami méntelep) és Czegléden is van ; ezen kivűl építtetett vágóhidat, tégla- gyárat, kórházat, új népiskolákat, ártézi kútakat, gőzmalmokat (melyek