Seite - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

200 e városokat, kivált Czeglédet körűiszegélyező száraz malmoknak pangását előkészítették), mint régi szövetségesei : Czegléd és Kőrös, stb. Egyébiránt a kecskemétiek ős idők óta azon voltak, hogy a városi közvagyont szapo- rítsák, így akarván elérni, hogy a haladásnak mind ama tényezőit, melyeket egyesek törekvése nem képes előmozdítani, maga teremtse elő a város. Azért iparkodtak tehát a várost gazdagítani, hogy legyen olyan anyagi ereje, a melylyel nagyobb szabású üdvös intézkedéseket végezhessen. A nép vagyonosodásának alapja már a török hódoltság korában meg volt vetve. A gazdag és büszke nép főczélját a vagyonszerzésben találta akkor is, mint napjainkban. A téres pusztákon gulyák, ménesek, nyájak legeltek és pedig oly nagy számmal, hogy ha valakinek nem volt téli takar- mánya, hogy marháit kiteleltesse s ezért valamelyik nagyobb gazda gulyá- jához verte jószágait : ez a nagyobb gazda az ötven-hatvan darab szaporodást észre sem vette. Az állattenyésztés még a közel múltban is virágzó állapot- ban volt ; de. újabban, mióta a tagosítás a közös ingatlanokat fölosztotta, a marha- és juhtenyésztés sokat vesztett hajdani híréből, s egyszersmind a szegényebb nép is elesett a marhatartás hasznától. A téres legelők nagy részét fölszántották, mert a lakosság főfoglalkozása most is a földmívelés, gazdálkodás. Minden talpalatnyi földet fölszántanak s mindenből hasznot akarnak húzni. Lehet mondani, hogy szinte iparszerűleg űzik a gazdálkodást. Az életet', búzát, rozsot, árpát, zabot, tengerit roppant mennyiségben termelik. A rozs megterem a silányabb minőségű, homokos földben is, azért rozsot különösen sokat termesztenek s nagy részét a helyi piaczokon el is árusítják. A nagy terjedelmű szőlőkből, melyeket szblbhögyekxvzk hívnak, szintén tetemes jövedelmet húz a lakosság. E szőlők tele vannak fával s messziről valóságos erdőségnek tűnnek föl, melyek június elejétől kezdve, a mint a körösi cseresnye érni kezd, mintegy be vannak népesedve. A fák kiváló gondozásban részesülnek. Kecskeméten és Nagy-Kőrösön a minta-gyümölcs- iskola ingyen ád oltógalyakat a lakosságnak, mely úgy a gyümölcs, mint a szőlő nemesítését újabban jó sikerrel űzi, az utóbbit főleg azóta, mióta a kecskeméti állami szőlő-telep a nemesebb fajszőlők iránt oly élénk érdeklő- dést kezd kelteni a lakosokban s phylloxerától mentes szőlővesszővel látja el nemcsak őket, hanem lassankint a hegyi szőlők birtokosait is. E szőlőtelepet 1883-ban alapította az állam, mintegy kétszáz hold földet véve át a várostól e czélra. Az akkor még műveletlen, sivár földet hazai és külföldi válogatott szőlőfajokkal ültették be s a telep mellé vinczellér-képző iskolát is állított