Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

206 tanári karral dicsekedhetett, milyennel az ország egyetlen főiskolája sem. Itt tanítottak Ács Zsigmond, Arany János, Mentovich Ferencz, Salamon Ferencz, Szabó Károly, Szász Károly, Szilágyi Sándor, Tomory Anasztáz, stb. Erre mindig büszke lesz Nagy-Kőrös. Kecskemét meg arra büszke, hogy Katona Józsefet, a „Bánk bánu czímű tragédia hírneves szerzőjét mondhatja fiának, kinek a vasút melletti szép sétatéren sikerűit mellszobra látható, s kinek szülőházát 1883-ban jelölték meg emléktáblával. A felsőbb intézetek mellett Kecskemét egy polgári és gazdasági iskolát, Nagy-Kőrös református tanító-képző intézetet és felső leányiskolát tart fönn ; Czegléden, hol ma még csak polgáriskola van, nem régiben tett egy hely- beli polgár 140 ezer forintos alapítványt a majdan fölállítandó „Kossuth- gymnasiumtt-ra. Az elemi oktatás mind a három városban gyors fejlődésnek indúlt. Nemcsak a városok vannak ellátva kellő számú, jól rendezett és jól fölszerelt elemi iskolákkal (Nagy-Kőrösön egy jóságos özvegy maga alapított három népiskolát), hanem a különféle puszták és tanyák is (Kecskeméten 13 pusztai iskola áll fenn) úgy, hogy ma már aligha történhet meg oly eset, minőről még e század első felében is annyit regéltek, hogy a kecskeméti pusztai hajadon, mikor legelsőbb a városba ment, meglátván a nagy templom tornyát messziről, így kiáltott föl : „Aj, de nagy kéménye van annak a háznak!44 Mind a három város dicséretesen buzgólkodik úgy anyagi, mint szellemi előhaladásának fejlesztésén és fokozásán. Fejlesztik a társúlási és társasági érzéket is. A nyilvános mulató-helyek mind több-több látogatót vonzanak magukhoz. A Széchenyi-liget vagy a Czifra-kert Nagy-Kőrösön valódi ízléssel rendezett gyönyörű angol-kert, a mely nyáron nagy látoga- tottságnak örvend, valamint a mintakert is, Czegléden pedig a Rikli-kert; ez is, amaz is gőzfürdővel. Ezen kívül a temetők szintén rendes sétahelyekűl szolgálnak. Nem kevésbbé említésre méltó az, hogy mind a három városban vannak nyomdák (Kecskemétnek egyik régibb nyomdájából már 40 évvel ez előtt feltűnő szép kiállítású könyvek kerültek ki), vannak hírlapok, kaszinók, olvasókörök s Nagy-Kőrösön mintegy tizenöt olvasóegylet áll fönn, melye- ket a mezei gazdák szorgalmasan látogatnak. A közügyek iránti érdeklődés mindenütt élénk s naponkint fejlődik. A régi „három város44 ki akarja köszörülni azt a csorbát, melyet hírnevén ama sokáig elterjedt, nem eléggé alapos vélemény ütött, hogy ez alföldi városok mit sem tesznek az irodalom, a műveltség érdekében. Ma már nemcsak múltjukra tekinthetnek komoly önérzettel, de jövőjükre is bíztató reménynyel.