Seite - 208 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1
Bild der Seite - 208 -
Text der Seite - 208 -
208
állomása, mint kikötője fontos közlekedési pontjai a tiszamenti síkságnak
a főváros, valamint a Felföld nagy része felé. Vasútvonalai közül legrégibb
a szolnok-czeglédi, mely már 1847-ben átadatott a forgalomnak s így első
járt része volt a még ugyanazon év szeptember l-jén megnyitott pest-szolnoki
vasútnak.
Magának a városnak vegyes képe van : a belváros mind útczáiban,
mind épületeiben csinosabb, rendezettebb, míg a külsőbb részek inkább
falusi szabásúak. Több felekezetű templomai közt legkiválóbb a róm. kath.
plébánia-templom ; középületei közt pedig legnevezetesebbek : a megye- és
városház, az állami főgymnasium parkkal szegélyezett díszes új épülete,
mely a Tisza partján áll s az Alföldre néz, a Ferencz-rendű zárda, az ehhez
csatolt leányiskola (az előtt nagygymnasium), több hivatali épület és néhány
iskola. Régibb épületei közt legtekintélyesebb volt egykor erős vára, melyet
a török világ kezdetén, Buda elfoglaltatása után (1550) I. Ferdinánd király
építtetett az az előtti földvár helyett. Az építmény egyik tervezője Dobó
István, a későbbi egri hős, volt. Két évvel későbben azonban már ezt is
elfoglalta az a nagy török sereg, mely Temesvárról, hol Losonczyt legyőzte,
Eger megvívására vonúlt át erre. A legnagyobb részt idegen zsoldos vár-
őrség meg sem várta az ostromot, hanem az engedelmességet megtagadva,
hűtlenűl cserben hagyta a várnagyot, bedeghi Nyáry Lőrinczet, ki így csak
mintegy ötven főnyi magyarral maradván helyt a várban, képtelen volt
maroknyi népével útját állni a beözönlő törököknek s hősies küzdelem után
fogságba esett (1552 szept. 4). Ettől kezdve 133 éven át uralta Szolnok
a félholdat, mígnem 1685-ben török őrei, mint egykor a Nyáry zsoldosai,
Heisler császári tábornok elől megszöktek, s így a vár ismét keresztény
kézre került.
Ezután még II. Rákóczy idejében szerepelt mint vár; azután romba
dőlt s végképen elveszté minden jelentőségét, s csak a legújabb korban zúgott
föl közelében ismét a harczi zaj, mikor itt 1849 márcz. 5-dikén Damjanics
és Vécsey a császári Karger dandárát megtámadták és szétverték. Helyén
ma csak rommaradványok láthatók. Szolnoknak számos állami, megyei és
községi hivatalán, nyomdáján, hírlapjain, közművelődési és közgazdasági
intézetein s egyesületein, úgy szintén nagy fa-, búza- és szarvasmarha-
kereskedésén kivűl egyik főnevezetessége a Tiszán 1887 — 88. években a
régi faszerkezetű vasúti híd helyett tizenöt hónap alatt épített vasszerkezetű
hídja, mely kettős vágányával hatalmasan elősegíti a vasúti közlekedést.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (1), Band 9/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (1)
- Band
- 9/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.16 x 21.91 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch