Seite - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

21? a Beleznay grófok a határ mentén, hogy dánosi birtokukat a szél által oda hordott homok ellen biztosítsák. A homok megakadt a sövényen, lassacskán egész halmokat alkotott, s így Dánosra nem jutott belőle. Mivé lehet a pusztát rövid idő alatt átalakítani, legjobban mutatja a vacsi puszta példája, mely Koháry-jusson a Koburg herczegi család tulaj- dona. Valaha falu volt itt is, de a törökök elpusztították, s a később össze- szedődött lakosai papjukkal együtt Nagy-Kőrösre telepedtek. Elpusztúlt A vacsi erdő dámvadakkal. A vacsi puszta-templom. minden. Az erdőt kivéve csupa homokbuczkákból állott az egész tizennyolcz- czer holdnyi terület. A kecskemétiek tartották bérben, (egy időben Kalocsa jános odavaló polgár az összes pusztáért 55 tallért s egy pár tafotával bélelt karmazsin csizmát fizetett) s legelőnek használták az egészet. Csak 1837-ben vette házi kezelés alá a tulajdonos herczegi család. Akkor néhány ezer juh, s néhány juhász talált rajta táplálékot, lakóház pedig nem volt az egész pusztán. Elölről kellett kezdeni mindent. Meg kellett törni a szél erejét, szántófölddé kellett átalakítani a legelőt, népet kellett hozatni nagy távol- ságról, a mely dolgozzék, s lakóházakat, gazdasági épületeket kellett emelni. M. 28