Seite - 231 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

Jász-Berény főtere. A Jász-Kunság. Magyarország kellő közepén egy felől a Dunától a Hajdúságig, más felöl Hatvan tájától Szeged határáig, egymástól is távol eső, s részben újra szigetenként eldarabolt három főbb területen laknak a jászok és kunok. Tiszta, sőt mondhatni legtisztább magyar nép a magyarság szívében, melynek patakja még az ős időben egybe szakadt a magyar nemzet folyamával, de együttfolyásában is száza- dokon keresztül megtartotta egyéniségét; külön története, intézményei, életmódja, melyeket ő maga a maga „sajátságos kun viszonyainak" nevez, csak a múlt század- ban olvadtak egygyé a magyarral. A népvándorlás nagy özönének egyik legutolsó hulláma a jász-kun, melynek egyes ágai : palócz, úz, kun, jász, besse- nyő egymást követték, utolsó legnagyobb raja pedig a XIII. század végén települt közénk, midőn Magyarország már rég