Seite - 243 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

243 Mert a jász-kun, kivált a jász, szapora faj, és hamar rajt ereszt. A redemtio első éveiben szállották meg a jászok Félegyházát, benépesítették a régi, de néptelenné vált Majsát, Dorozsmát a Kis-Kunságon, Kun-Szent- Mártont a nagy-kun területen, s ez a négy város ma közel 70.000 lakost számlál ; egyéb pusztáik is, Kerekegyháza és Lajos-Mizse az utóbbi század- negyedben népesedtek be gyorsan. A nagy-kunok a Bácskát szállták meg; Pacsér, Morovicza, Feketehegy népes községek eredetben, nyelvben, vise- letben, szokásokban s alak- ban ma is egyek a nagy- kunokkal. Noha a Jász-Kunság, a török hódoltság okmány- és emlék-irtó korszakában számos pusztáitól elesett, melyeket a 40 éves jobbágy- ság idejében még inkább feledett, s ennek végén — örülvén annak, a mi meg- maradt — visszakövetelni nem mert, mégis így is igen nagy terület az, a melyet magának megtarthatott. — Vannak községek, melyek- nek határai 4—600 • kilo- méterre terjednek, s minden lakosra, még a csecsszopóra is, 6—7 hold föld esik, főként a Kis-Kunságban. Mivel az összes terület váltságdíja az egyesek által bírt, vagy birtokba veendő szántóföldek után vettetett ki, — minden katasztrális holdra körül- belül 5 forint esvén — : ezen okon a jász-kunoknál osztály-kulcsúi ma is az eredeti váltságdíjban kifejezett forintok szolgálnak. „Száz forintos redemtio" annyi, mint körülbelül 20 katasztrális hold szántóföld az utána járó apróföldekkel, kaszálókkal, nádlással és legelőilletménynyel együtt. Örökösödés esetén ezen ingatlanok a férfi- (egyenes vagy oldal) ágat illették, mely azonban a leányágat az ingatlanok eredeti váltság-árából eső hányaddal Kun leány.