Seite - 259 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

259 már elég korán birtokukba vették a mély földet és azt czölöp-építkezéseikkel lakó helyökké, sőt erősséggé alakíták. Nagy szárazságban, mint például 1863-ban, Ároktőnél (Borsod) a Tiszából czölöp-sorok ütődnek ki. Bábolnáit, a szomszéd helységben, hasonló dologról beszélnek az öregek. Ezen czölöp- sorokat a „győr"-ök korából való hídfőknek vélik, holott inkább czölöp- építési maradványoknak vehetők azon korból, midőn a Tisza folyása sokkal alább esett dél felé, a felszín pedig majdnem a mostani mederrel volt egyenlő. Czölöpépítési nyomok a Mátrához közelebb eső Füzes-Abonyban (Heves) is merültek föl. A neolith-kőkorszaki ember gyarmatosítása utóbb meg abban állott, hogy „hada" (családja) számára alkalmas tüzelő helyet nézett ki a természet által megerősített hegyormon vagy halmon, mely a könnyű hozzáférhetéstől el vaia zárható. Az őr-tornyot a messzelátásra alkalmas helynek kellett pótolnia. Másik fő kellék az élő víznek közellétele volt, tehát források mellett, vizek mentében szálltak meg. Az így kiszemelt helyet azután víz- árokkal és gyepüzettel földvárrá erősítették, mely a család szentélye, isteneik lakóhelye és értékes holmijok tárháza lőn; közös tűzhely, hol vastag edé- nyeikhez mért hatalmas tűz mellett készítik ételeiket és égetik edényeiket. Az ős tüzelőhelyek képe időről időre változik. A neolith-kori békés családi hadat a bronz- és vas-korszakok előre haladottabb és harcziasabb törzsei váltják föl. Az ős földvárak kézről kézre jutnak s idővel mind magasabb dombokká nőnek. Tisztán kő-korszaki halmot az egész Mátraaljban nem találunk ugyan, de alapjában mindegyik kőkorszaki. A legtöbbnek még ma is 20—25-szörös a rétegzete, mely rétegek alatt nem egy-két emberöltő, hanem régiségeik jelleméhez képest századok szunnyadnak. Századoknak legendái vannak azoknak mindenikében eltemetve. A nép az őskor ezen kegyeletes helyeit más-más néven nevezi. Leggyakoriabbak a „földvár", „testhalom", „tetem- vár" és „kunhalom" nevezetek. A hunok és avarok rövid uralma itt több nyomot hagyott, mint az őket megelőzött lakosoké összesen. így az avaroktól valók azon bámulatos honvédelmi munkálatok, melyeket egy részben a Győr és Györk hely- nevek és más részben azon sánczok tűntetnek föl, melyek ma is méltó csodálkozást keltenek. Ezeket vidékünkön Csörsz-, másutt Ördög- és Tatár- ároknak nevezi a nép. És Ároktőnél a Csörsz-árok még most is óriás alkotmány, mert szélessége 7.5 méter, magassága félakkora. Egy ideig 33*