Seite - 262 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

262 vasútvonal a nyugoti szélen a jászberény - hatvani, mely, habár e földet csupán érinti, de mégis legközelebbi útvonala a Jászságnak síkságunkhoz, melyhez nem egy érdeke köti. A harmadik vasútvonal a dél-éjszaki irányú kisköre-heves-kaáli, mely mint egy óriási kar nem csupán a hevesi alföldet és folytatólag a Mátra nagyobb részét öleli át, hanem a keleti (nagy) Kunságot is összeköti a felfölddel. Tervben van és előmunkálataiban már annyira előrehaladott, hogy itt méltán említésbe jöhet a Debreczen tájáról kiindú- landó azon vonal, mely területünket Csegénél és Polgárnál megközelítvén, Poroszlónál készül átlépni a Tiszát, hogy útját Füzes-Abony felé folytassa. A Bükkaljnak, mely különben nem valami nagy darab föld, éjszaki irányú vasútja nincsen, hanem annál jobbak országútjai, a mint hogy Borsodban az útak egészen kifogástalanok, mi Hevesre csak vidékenként mondható. Az említett vas- és országútak mindenütt áldott és jól mívelt terüle- teket szeldelnek át, melyeken a helységek nem oly népesek ugyan, de jóval számosabbak és sűrűbbek, mint a nagy Alföldön. Akármely irányban halad- jon itt az útas, minden felől karcsú, sugár tornyok integetnek felé, hol egyesével, hol párosával, vagy még nagyobb számmal is, melyeket fáktól árnyalt földszintes házseregek vesznek körűi. A főváros felől érkezőnek elsőben is Hatvan városa köti le a figyelmét nemcsak fontos góczpontúl szolgáló nagy vasúti állomásával, hanem nagy területet borító házsoraival is, melyek közül több templomon kivűl egy búbos födélzetű nagy kastély, több emeletes középület és gyár emelkedik ki. A város nagy kiterjedéséről Ítélve, alig hinné az ember, hogy lakossága csak 5.000 lélek felé jár. Egykori nevezetes várából ma romok is alig vannak. Nevezetes emlékű Magyarország történetében az 1525 július 4-én Hatvanban tartott ország- gyűlés, melyen a köznemesség egészen legyőzte a vele már régóta küzdő főrendűeket és az országnak saját kebeléből való legnagyobb jogtudósát s leghatalmasabb szónokát, Verbőczy Istvánt, a „Hármas könyv44 halhatatlan szerzőjét, emelte a nádori méltóságra. Innen kezdve a vasútnak Miskolczig haladó egész vonalán gyakran nyílik alkalma az útasnak nyáron a déli órákban a délibáb káprázatos tüneményében gyönyörködni. A legközelebbi szárnyvasút kiindúló pontja, Vámos-Györk felé közeledve, mind határo- zottabb körvonalakban bontakozik ki előttünk balra a Mátra széles alapú kúpja, a Kékes (969 méter), melynek valóban gyönyörű kék színe még mosolygóbbá teszi ezt a kies vidéket, melyen a határtalannak látszó síkság