Seite - 264 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

264 tartozik. Ónodban ma legjelentékenyebb épület az Erdödy grófok úri laka. Egykori várából, mely a XVII. században a Rákóczyak birtoka s fontos katonai események színtere volt, ma csak némi rommaradványok láthatók. A Tiszaháton lakó folyammenti nép külön néposztályt alkot. Ezek a repűló hidak vagy kompok kormányzásához érto révészek és halászok, kik nemzedékről nemzedékre gyakorolván ezen mesterséget, önálló tipussá lettek. Náluk az ós vonások jobban fölismerhetók, mint a földmívelő népnél. A halászlének, ez annyira kedvelt ételnek, ők a született szakácsai. De már nekik sem úgy van most a dolguk, mint régenten. „Megromlott" a Tisza; az előtt 300—400 font halat húzott ki egy háló, most néha napokig sem akad valamire való húzás a szabályozás és gőzös miatt. A Tiszamente gazdag sulyomtermő erekben, fokok ban, fértük ben, fenekek ben, melyek nyárban malariát terjesztnek. A Tisza partja fűzeseivel, mentesítő />adlanai\al, árterével és remeteségszerű halászkunyhóival oly képet nyújt, mely csak e magyar Gangesnek a sajátja. Az utazó idegennek aratás előtt szokatlan látványt nyújt itt a kalá- szok oczeánja. Kalásztenger ekkor a Mátraalj minden felé. Fölötte szerencsés vegyűletű a földje. A Mátrának fő alkotó része a trachyt, melynek elmállott részei a nyirok-földnem alakúlásához szolgálnak anyagúi. A mészképletekben gazdag Bükk talajtermése pedig a lősz (a nép nyelvén: sárgaföld). A harma- dik tényező talajalakúlásunknál a homok, az egykori tenger iszaplerakodá- sával. Mindezek nem önállóan, hanem vegyülékesen fordúlván elő, a Mátra síkságát a termékeny vidékek sorába emelik. Homok-talajban síkságunk közép része mondható kiválónak. így a Zagyva bal partján Hatvan vidéke, a Tarnának szintén a bal partja, Mező- Keresztesnek és Ernődnek pedig a déli tájéka. Ezen homokok jobbára mind termékenyek dús televény-vegyűléköknél fogva. A hevesi „fekete homoku meg épen Kanaán földje. Sivár „vad homok" csak foltonkint akad. Az alsó- középaljban már szik is mutatkozik; de ez nem baj, mert épen itt terem a legsúlyosabb és legaczélosabb búza, mely sajátsága alföldi búzánknak a világpiaczon is ismeretes. A rónaság harmadik, vagyis alsó része alluviális terület levén, még inkább bővölködik székes vagy szikes határokkal, melyek- ben már terméketlen részletek is vannak. A szikes földet, ha terméketlen, „vad szík"-nek nevezi a nép. A síkság déli részén sok helyütt mély víz- állások („fenekek") vannak, melyeket a szárnyas vadak miatt messze vidékről is fölkeresnek a szenvedélyes vadászok.