Seite - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

265 Minden esetre talajának s gyöngén hullámos fölszínének tudhatjuk be, hogy, a Tisza mentét leszámítva, oly egyenletesen lakott e terület. És egyik falutól könnyen elláthatni a másik falu tornyáig. Az alsó részen 10—15 falu nagy határán csak pusztai tanyák vannak gólyalakta nádfödeles épü- letekkel, mivel a régi helységek a háborúk zivatarai közt elpusztúltak. Falvaink nem épen szabályos építkezésüek, noha szép számmal vannak kivételek is; ilyenek : Tisza-Nána, Kömlő, Sarud. A falvak alakja rendesen hosszúdad, melyet a közepén végig húzódó fő útcza szel két felé. Ónod vára. A házak a Mátraalj felső végén kőből vagy téglából építvék, az alsó részen főleg a szegényebbek földből verik a ház falát. Az ilyképen létrehozott falak, ha nedvesség nem fér hozzájok, évszázadokig eltartanak és oly tömö- rek, hogy csákánynyal is nehéz szétrombolni. A ház és udvar berendezése hasonló a csinosabb alföldi községekéihez. Az utczára minden ház előtt kis virágos kert látható. Az udvaron van árnyékos hely is : egy-egy öreg diófa, eper- vagy ákáczfa-sorok. A gyümölcsös kert sem ritka tünemény, de sok helyütt hiányzik. Régebben, miként a Gyümölcsös és Szilvás helynevek bizonyítják, gyümölcsösebb volt a Mátraalj, hanem a századok pusztításának M. 34