Seite - 275 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

275 Harangod szívén át a Taktaközbe is átterjedő uradalomnak Harkáiiy melletti Jajhalom nevű pusztája nagy ló- és baromtenyésztést, taktakőzi Rónahát nevű tanyája pedig tetemes dohánytermesztést űz. Egyik külön nevezetessége ez uradalomnak, hogy e vidéken eddigelé még csak itt szántanak gőzekével. De szintén méltó büszkeségei e vidéknek a gróf Andrássy, Grafi, báró Vay, báró Prónay, Kóczán, gróf Zichy, gróf Erdődy, gróf Szirmay, Potoczky, Tisza, Patay, Kállay, Zalay és Wagner családok, meg a vallásalapítvány különböző terjedelmű és természetű ura- dalmai, melyek mind nyújtanak valami kitűnőt a gazdaságnak vagy egyik, vagy másik ágában. Az állattenyésztés igen tetemes. A Potoczky-féle lótenyésztés (Berzék) versenyez a jajhalmival. A vallásalapítványi uradalmakban (bazsi puszta, Köröm) nagyban űzik a sertéstenyésztést, a Taktaközön pedig főleg a juh- tenyésztést. A gazdának főbüszkesége a jó fajú ló és a nagy szarvú ökör, melyért, ha maga nem nevelhet, a tasnádi, debreczeni, nagyváradi, karczagi, túri s még távolabbi vásárokra is szívesen elfárad. Nem csekély mértékben, bár főleg csak saját használatára, házi ipart is űz e nép. Minden család maga termeszti, fonja és szövi a fehérneműit. A Tisza mellékén s főleg a Taktaközön sokféleképen földolgozzák a füzesek és nádasok termékeit; különösen nagy becse van a nádnak, melyet nemcsak épületek fedésére, hanem kerítéseknek, juhakloknak és dohány pajtáknak is ügyesen tudnak alkalmazni. Régebben nevezetes keresetforrás volt a halászat is; ma azonban fontosabb, különösen a Taktaközön, a rákászat, mely nem kevés embernek biztosítja kenyerét. Hát még ha távolabbi piaczokra is ellátogatnának zsákmányukkal ! Ásványokról csak a vidék éjszakibb részein lehet szó, hol a bőven levő mészkőn kivűl igen jó mésztuffot is aknáznak s használnak különösen alapépítményekhez. A mészkőrétegek közt Meggyaszó határában gyönyörű nyírfakövűleteket találnak bőséggel, melyeket azonban nagy törékenységük miatt leginkább csak virágágyak szegélydíszeűl használnak. Meggyaszótól nyugatra a Hernádra dűlő dombsorban, Kis-Dobsza határában ez előtt néhány évvel tetemes kőszénrétegekre akadtak, de a kutatásokból az derűit ki, hogy a rétegek tartalma még nem eléggé érett a kiaknázásra. A vidék helységei közt legnevezetesebb Szerencs város az Ond patak, a vasút és a harangodi országút mellett, nem egészen harmadfél ezer 35*