Seite - 279 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (1), Band 9/1

279 Rákóczy Julianna (Aspremontné) adtak korlátozott szabadalmat, hogy itt az eddigi Takta-Harkány nevű praediumot faluvá alakítsák s lakosokkal betelepítsék. Ma Harkány tetemes nagyságú, igen termékeny határú helység, s középpontja a Harkányi-féle uradalomnak. Innen szintén délnyugatra terűi a vasút nyugati oldalán a gazdag Bazs puszta, melynek „puszta templomtt nevű romja ma is mutatja, hogy itt valaha falu volt. Bazson alúl van a Tisza partján Lúcz csinos és nagy falu vasúti állomással. Itt van egyik főkikötője a tiszai tutajozásnak, honnan igen nagy vidék látja el magát különösen épületfával. A falun alúl a Tisza egy nagy szigetet alkot, melyet hatalmas növésű nyárfaerdő borít. Határában, valamint a Harangodon több helyütt mesterséges halmok, úgy nevezett „testhalmoktt láthatók, melyek némelyi- két még a tatárdúlás idejéből származtatják. Ugyancsak e határban van egy Vadvizes nevű puszta egy völgy teknőben, melynek mondai elnevezése „tatár jászol", ez szolgálván étető vagy itató helyűi a tatár seregek sorba állított lovainak. Lúcz környékén és Lúczon alúl legszebb, mert legegyen- letesebb a teljesen vízszíntes síkká lapult Harangod, melyre épen Lúczról tekint a legmagasabb sugár torony. Alább délre a Sajó torkolatánál Kesz- nyéten, a kanyargó Sajó mellett fölebb Girincs s a Hernádnak a Sajóba ömlésénél Köröm helységek tűnnek föl. Girincsről csinos templomán és egész rózsaerdőre néző díszes kastélyán kivűl említésre méltó, hogy a mellette hátasodó „körömi fensíktt-on fejeztetett be (1707 május 31) a Rákóczy-féle országgyűlés, mivel a szomszédos Ónodot, hol e gyűlés megnyittatott, az árvíz elöntötte. E fensíknak két szomszédos dombját ma is Rákóczy és Bercsényi dombjainak nevezi a nép, mivel a hagyomány szerint e két főúr sátrai azokon állottak. Körömnek pedig az a szomorú nevezetessége, hogy a vele szomszédos Mohi pusztán 1242-ben vívott iszonyú csata alkalmával ez a hely volt a Batu khán tatárserege hátvédő tartalékának az állomása. A Hernád mentén fekvő helységek közül legjelentékenyebbek Hídvég, BScs, Bérzék, Hernád-Németi es különösen a csinos Gesztely, mert Miskolcz felől itt halad át a Hernád hídja segélyével az országút a Harangodra, melynek tehát Gesztely az igazi kapuja s hogy milyen fontos kapuja, láttuk 1849-ben, mikor Görgey itt tartotta föl az utána nyomúló orosz haderőt, hogy magának Tokajnál a Tiszán való átkelést biztosítsa. Innen éjszakra, több kisebb falun, tanyán és pusztán túl Meggyaszóra, a Harangod legfelső s majdnem legnépesebb helységébe jutunk, melynek sok csinos háza közül kiemelkedő magas tornyú régi református temploma a környékbeli tempio-