Seite - 282 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

282 E dombsorok között terűi el az a széles rónaság, melyet laposok, erek, folyások szaggatnak meg, melyeknek mind külön neve van. Kanyargó patakok, a melyeknek folyása alig vehető észre, nádasoktól fölvert tavak, egy-egy kaszálható fenék, felváltva szíksós tömpölyökkel, s a sok kisebb- nagyobb Pecze, Kosi/, Kadarcs összeszűrődéséből támadt ^erek apjaa Hortobágy, lomha folyásával vezeti valamennyit a nagy Sárrét felé; de ha megdagad, elönti az egész rónát. A Hortobágy partja csak l 21 méternyi magasságra van a tengerszín felett. E szabadon kanyargó folyásokon kivűl mérnöki tudomány rendezte árkok is húzódnak át a rónán, a melyek a Tisza kiöntéseit vezetik le. Maga az I. Lipót diplomája a Debreczennek enge- délyezett vámszedésre nézve okúi azt hozza fel, hogy „Döbröczön város völgyes, lapályos és sáros helyen fekszik". E minden oldalról nyilt, vizektől átitatott döbörtájon nagy várossá tömörült telepet örökíteni meg, és azt azután sok századon keresztül fenn is tartani; bástyák nélkül, kőhajító gépek, ágyúk nélkül, hadsereg nélkül, pusztán előrelátó helyes észszel, szorgalommal : valóban csupán annak a fajnak a műve lehetett, mely azt megvalósította. Maga Debreczen városának a czímere első tekintetre meglepi a heral- dika búvárát. Annak az összeállítása egész történelmi feladvány. A czímer paizsában egy fehér bárány, feje körül arany gloria, vállán fehér keresztes vörös zászló, a bárány lábai alatt két kiterjesztett könyv, fölötte egy emel- kedő pálma, a vért fölött egy koronás nyilt sisak, azon egy lángok közül emelkedő phoenix, s a fölött balra egy sugárkoszorús arany nap, megannyi korszakos emléke Debreczennek. A zászlós bárány a feltámadó Üdvezítő jelképe, II. Endre jutalma a szent földön tett szolgálatokért; a kitárt könyv, a lángok közül feltámadó phoenix és a nap Rudolf király adománya, a hamvaiból újra támadt s a tudományokat terjesztő város jelképezésére, s a terhe alatt növekedő pálmafa I. Lipót király elismerését mutatja fel beszélő képben Debreczen nagy érdemei iránt. Debreczennek, a milyen messze a krónikák és irott emlékek vissza- vezetnek, saját történelmi élete van, mely a szokott fogalmaktól eltér, önállóan fejlődik s kifelé érezteti hatását a nemzetre. Az Árpád-házi fiágbeli királyok alatt Debreczen már olyan hatalmas város volt, hogy saját várispánja, Debreczeni Dózsa Endre vezetése alatt egész hadcsapatot küldhetett II. Endre királylyal Palaestinába, s ezért nyerte az első czímerét, a mely egyértelmű a kiváltságos szabadalommal. Azontúl