Seite - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2
Bild der Seite - 284 -
Text der Seite - 284 -
284
Félszázadig a Hunyadi-család maradt Debreczen ura; hűségeért I. Mátyás
király a kincstári nyereménybeli jövedelmek fizetésétől fölmentette a várost,
úgy szintén annak kereskedőit minden vámfizetéstől az országban, míg
másfelől a városnak szabadalmat adott a Hortobágy révén vámszedésre.
Elvégre 1477-ben kiadott rendeletével a tiszántúli részen addig Nagy-Várad
által élvezett árúmegállító és kirakodó hely jogát Debreczenre ruházta át,
már előbb hálásan említvén fel egy másik oklevelében azon hűséget, mely-
lyel a debreczeniek anyja és családja iránt viseltettek. E tény alakította át
Debreczent azzá, a minek emelkedését köszönheti : a vásárairól híres keres-
kedelmi várossá, a hol az előkelő világot az iparos és kereskedő osztály
képezte hajdan úgy, miként ma. S ez osztály mindig magyar volt, a vállal-
kozás , üzérkedés szelleme természetévé vált : a nyereséget nem hagyta
idegen kézre. Krónikáiban találunk egyes adatot, mely szerint csupán
tizenkét görögnek volt megengedve, hogy a városban üzletet nyithasson,
de azok közül is, ha egy kihal, helyébe más görögnek nem szabad betele-
pülni. A „szabadság" alatt, a hogy az országos vásárokat nevezték, szabad
volt Debreczenben a világ minden népének portékáit árulni; el is jöttek
arra messze földről oláh és török kalmárok, lengyel kereskedők s egész
bazárt rendeztek karmazsin-, selyem-, patyolat-czikkeikből ; de azontúl csak
a debreczeni polgárnak volt szabad az „állásokat" megtölteni; míg neki
szabadalma volt még Stambulban is felütni az árúsátorát.
A tökéletesük műipar s annak készítményeivel messze földre folytatott
kereskedés már a hajdani időkben is bővebb ismeretekkel gazdagítá e város-
ban a népszellemet. A tehetős polgárok fiaikat eleinte Krakóba küldték akadé-
miára; de a mellett otthon is iskolákat alapítottak világi mesterekkel, a kikről
a város egyik legnagyobb utczája máig is e nevet viseli: „mester-uteza".
A Hunyadiak kihalta után a Szapolyaiakra szállt a földesúri hatalom
a város fölött. János király a birtoklást hatalmas hívére, Enyingi Török
Bálintra ruházta 1536-ban. E történelmi nagynevű főúr hozta be a refor-
mácziót Debreczenbe. Bálint pap volt az első hitterjesztő. A debreczeni nép
tömegesen vette föl az újított vallást, s tizenhat év múlva az egész város
felvette a protestantismust s újabb tíz év múlva Kálvin tanainak híve lett;
templomait átadta az új hitnek. Minden más egyház megszűnt.
Az állambontó nagy katasztrófák ezután Debreczent sok időre az
erdélyi fejedelmek fönhatósága alá osztják. Ezek a válságokban változatos
idők fejtették ki Debreczen életbölcseségét.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország II (2), Band 9/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország II (2)
- Band
- 9/2
- Autor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1891
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.27 x 21.86 cm
- Seiten
- 390
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch