Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

288 lánczot követel a debreczeniektől : amazokkal az elesett magyar vitézek fejét lenyúzni, emezekkel a foglyokat egymáshoz kötözni. Debreczen városára ezután is a nyomorgatások egész sorozata nehezült. A török kegyetlenségeket felülmúlták Caraffa tábornok rendszeres dúlásai : úgy, hogy mikor az elhagyta Debreczent, a házaknak fele lakatlan maradt. Es a mikor már tűz, árvíz, elemek visszás rendje, s a minden elemeknél pusztítóbb emberi őrjöngés kifáradt a pusztításban : akkor megindúlt maga a szilárd föld, hogy bevégezze a rontás nagy művét s egy földindúlás perczé- ben ledönté még azt is, a mi állva maradt. Es Debreczen népe még akkor sem veszté el lelkének erejét, eltűrt minden csapást, fölépített minden romot, újra kezdett minden munkát; maga is fenyegetett helyzetben, menedékül szolgált az egész ország minden üldözött lakójának. A "vallásért üldözött híveknek, a tudományosságnak, „egytt fellegvára volt: a főiskolája. Azt soha sem engedte elpusztúlni s onnan sugárzott szét megújúltan szellemi hatalma. Mint hajós előtt egy új világ partja, úgy merül föl e viharos zűrből az új korszak, melyet I. Lipót diplomája avat fel. Ez már a véginség napjaira következett. A minden csatatéren megvert, minden várhelyéből kiszorított ozmán, utolsó várában, Temesvárott megszállatva, erőszakos élelmezés végett tatárcsordáival meglepte Debreczent. A kegyetlen had elől most már az egész lakosság elfutott. Üresen maradt a város., aratatlanúl a vetések, néptelenül a legelők. Sivatag az egész vidék. Es megint újra támadt minden. 1693-ban I. Lipót király diplomája Debreczent már a szabad királyi városok sorába emeli, a melynek követei az országgyűlésen foglalnak helyet. E királyi okmány eleven képét rajzolja e nagy város rendkívüli szenvedéseinek s az azok közt teljesített nagy szolgálati érdemeinek, melye- ket „emberi fogalmat felülhaladók"-nak nevez. Ezeknek megjutalmazásáúl fölmenti azt minden földesúri szolgalomtól, harminczadtól és vámfizetéstől, régi szokásaiban, kiváltságaiban megerősíti, s ugyanakkor a város czímerét egy zöldelő pálmával kiegészíti. Es újra felnőtt a pálma. Mert gyökerei a debreczeni „respublica" elöljárósága és a nép erkölcseiben voltak megerősödve. Ez ős puritán erkölcsöket szigorúan kezelt törvények őrizték. Szemérmetlenség, bujaság, káromlás, sőt egy ideig a pipázás is irgalom nélkül kínzással és halállal