Seite - 296 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

296 oldalt fekvő tojás tűnik elő; akkor alulról összeszűkűl s tökéletes gomba alakját veszi föl; utóbb alúlról hegyes czitromot mímel, s legvégül a felső részen szűkűl össze, mint egy római urna, s a változatok alatt semmi fénye nincsen; szabad szemmel lehet bele nézni. E tüneményt a hajnal délibáb- iának lehetne nevezni. Mikor aztán szétlövelli sugarait az igazi nap, akkor egyszerre talpra áll az egész szarvhordó állatsereg s indúl a kolompos vezetése mellett a zöld mezőnek, rázendítve egy folytonos bömbölésből álló kardalt, melynek disharmóniája a leghatalmasabb symphonia. Hajdan ez a puszta népes helység volt, apátság székhelye. Ép úgy Ohat, Papegyháza, a melyeknek neveit most a puszták örökölték, s egy-egy téglás halom őrzi emléküket; az egyes legelők határainak mind saját nevük van, mint a vármegyéknek, a melyek egy országot képeznek. A pásztorok viselete ma is az, a mi régen volt. Pörge kalap, lobogós bő ingújj, derékban oly kurta, hogy a meztelen has télen-nyáron kilátszik alóla munka közben; azon fölül pitykés pruszlik; félvállra vetve csattos szíjon a tulipántos szűr, bekötött újjakkal; a derékra kötött szíjba dugva a kostök aczélostúl, meg a tarka kendő; bő gatya, ránczos torkú csizma, a melyikre „egyu sarkantyú van ütve, csak az egyik lábra, vagy ha kettő, akkor pengős. Kiegészíti a viseletet a vállon keresztül vetett karikás ostor, a melyet maguk a pásztorok fonnak nagy művészettel, s a nyelét kiverik réz és ezüst sodrony nyal vagy beöntik ólomczifrázattal. A csikós lószerszáma különbözik a gulyásétól. Mind a kettő huszáros nyerget tart, de a csikós nyergének nincsen terhelője. Csak úgy van az a ló hátára szabadon oda dobva. Megbámúlni való ügyesség, a hogy a csikós ebbe a le nem kötött nyeregbe föl tud szökni, jobb kezével oda szorítva azt a ló hátához. Úri lovas, de még katona is, a legelső vágtatásnál lefordúlna nyergestül együtt. A szerszámon kivűl oda van vetve a mén nyakába a huszonnégy méternyi pányvakötéi tekercsben. Mikor lefekszik aludni a csikós, ennek a pányvának a végét oda köti a keze csuklójára, úgy ereszti a lovát legelni. Az okos állat jól vigyáz, hogy meg ne rántsa az alvó gazdáját; de ha gyanús állatot lát közeledni, hangos nyerítéssel költi fel az alvót. A gulyásnak ellenben díszes, sallangos szerszám van a lován; magas tatárnyergét széles heveder szorítja a ló derekához, melynek drága rézcsattjai remekbe készültek. Hajdan e csattokat ezüstből is csinálták. A nyeregkápán