Seite - 298 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

298 Ellenben számtalan az eset, hogy másunnan futnak ide a bitang állatok. Azokat rögtőn elfogják, a többivel összekeveredni nem engedik, hanem elkülönítik egy körűi kerített legelőn, míg a gazdájuk értük megy. Véreng- zés, gyilkosság a legritkább esetek közé tartozik. Az állategészség ügyéről három állatorvos gondoskodik. Kettő folyton a pusztát járja, egyik az állatgyógyintézetet kezeli. Az orvos kezelése alatt van az állatgyógyászati patika is, teljesen fölszerelve; s ugyan ő kezeli az elővigyázati intézkedéseket. Azt a rengeteg sok állatot, a mely kora tavaszszal a Hortobágyra kimegy, mind egyenkint vizsgálják meg az orvosok, s csak a kiadott bizonyítvány mellett fogadják be a legelőre. Beteg állatot rögtön föl kell hajtani a kórházba. A mátai pusztán van végűi Debreczen városnak két legnagyobb kincse: a törzsgulyája és a törzsméncse. Egészen másnemű képet mutat Debreczen környéke az éjszak-keleti táján. Nagy-Várad felől pompás kőút vezet a messziről feltűnő kettős tornyok, pipázó gyárkémények nagy városa felé. Az út mentében gazdag szántóföldek az újabb mezőgazdasági ipar terményei : dohány, repczetáblák váltogatják egymást. Kertek, facsoportok közül sűrű tanyák fehérlenek elő; a sűrű erdő néhol az útat kiséri, de a vége a láthatáron vész el. A tisztásokon kaszált rend, felgyújtott szénaboglyák, majd gyümölcsös kertek, szőlők, veteményes táblák, dinnyeföldek húzódnak össze, a melyeket kertekkel körített nagyvárosi villasorok váltanak fel. Itt már a barom nem legel szabadon, hanem ekét, szekeret húz, s az erős spanyolfajú ló ötével, hetével a nagy nehéz vasas paraszt szekér elé fogva, tíz—tizenkét nap- számost vive a szekéroldalon, vágtat a szekérmarasztó homokon keresztül, magasra szálló porfölleget riasztva föl útja nyomán. Van itt a fekete, búzatermő homoktól kezdve a futó homokig minden fajta, de már mind meghódítva a mívelés által. Megkötik a laza homokot a 45 ezer holdra terjedő Csere, Gút és a város mellett levő Nagy-erdő, a melyeknek területén 17 ezer holdnyi magánbirtokot tevő kaszálók, szántóföldek vannak elszórva. Itt látni Debreczen mezőgazdaságát, a melynek rendszerét hogy megértse az ember, szükséges megismerkednie azzal a sajátságos birtokközösséggel, a melyhez hasonlót sehol az országban nem találunk. Debreczen városa maga egy nagy földbirtokos; kül- és belbirtokainak területe 170 ezer hold; de a szomszéd hatóságok területén birtokoltakkal együtt fölmegy