Seite - 302 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország II (2), Band 9/2

302 Szent-András egyháza állott. Hatezer lélek fér el henne. Belsejét a kálvinista puritánság szelleméhez híven semmi festés nem díszíti, egyedüli pompája a nagy orgona. Az is nagy ellenkezés mellett mehetett be oda. Még kriptája sincs. Sokszor elpusztította a tűzvész, de legjobban az 1802-iki, a mikor még a harangjai is elolvadtak, csak a Rákóczy-harang maradt fenn, hanem ez is megrepedt s csak 1875-ben öntetett újra előbbi feliratainak meg- tartásával. Azóta a templom újra épült. Egyszerű, csupán nagy arányai által megkapó építmény. A kollégium sem az, a mi a régi volt. A korszellemnek a régi saját- ságos intézmények áldozatúl estek. A hajdani seniornak zsinóros dolmányú, hajporos, háromszegletű kalapos mintáját arczképben őrzi az iskola könyv- tára. Oda van elhelyezve a nevezetes nagy bot és kis bot is; még most is akadnak diákok, a kik a tizenhét fontos „gerundiumot" félkézzel meg- emelgetik; de az „ad arma!" nem hangzik többé, mely a „machinistákat" a tűzvész oltására riasztá : ma azt a rendes tűzoltó-csapat végzi. A latinu- sokat kinzó egyenruha, a tóga is elmúlt, a nyusztos sinkóval\ a három- szegletű sábbeszteklivel s utóbb a pofoncsapott figaróval, s vele együtt az a sok adoma a mindig élezés, mindig furfangos bennlakó diákról, a vándor legátusról és mendikásáról ; s arról az időről, a mikor a diáknak nem volt szabad színházba, tánczmulatságba járni, éjjel a kollégiumból kimenni, azért mégis megtette: a magas kőfalon keresztül mászott. Ebből a kollégiumból századokon át a magyar tudósoknak egész phalanxa került ki. 1550-ben alakíttatott át ez iskola protestáns kollégiummá. Nyolcz év múlva már a Wittembergből hívott Méliusz Péter virágzásra emelte. A Kassáról ide menekült Huszár Gál magával hozta könyvnyomdáját, majd a város állított 1563-ban egy ma is meglevő könyvnyomdát, s ettől fogva lett Debreczen az irás szerint „Magyarország s Erdély világosító lámpása". Ez a nyomda ma is a város tulajdona. Még nagyobb lett az emelkedés, midőn a XVII. század közepén a török elfoglalta ATagy-Váradot; az ottani kollégium elpusztúlt, tanulói és tanárai Debreczenben találtak új Helikont. Majd a hadjáratban semmivé tett pápai kollégium is ebbe olvadt bele, a pataki Erdélybe vándorolt, úgy hogy egy ideig egész Magyarországnak ez volt az egyetlen református főiskolája. Majd a szellemi színvonal is magasabbra hágott Maróthy, a híres arithmetikus alatt. E század elejétől fogva már minden tárgyat magyar nyelven tanítottak, kivéve a jogot, mely latin nyelvű maradt.